Mit tegyek ha anyukám bár nagyon jó anya, egy valamit úgy érzem nem tudok megbocsájtani neki?
Anyukám nagyon jó anya volt, viszont nem szokványos körülmények között nőttem fel. 1 éves koromtól egyedül nevelt, viszont 5 éves koromban lett egy új párja. Aki egy nő volt. Alapvetően szeretetben nőttem fel mellettük, de nyomot hagyott bennem, hogy apa nélkül élek 1 éves korom óta. Gyerekkoromban mindenhol azt láttam, hogy minden gyereknek van apukája csak nekem nem volt.Mondjuk ha egy osztálytársamat az apja hozta iskolába az nekem egy elérhetetlen dolog volt.Vagy ha azt mesélték hogy hogyan kirándultak,barkácsoltak,fociztak az apjukkal. Persze éreztem hogy anya és a párja is mindketten szeretnek, de mégis hiányzott egy apa. Egyfajta képzeletbeli apafigurám volt mindössze. Vagy amikor elkezdtek érdekelni a fiúk nem igazán tudtam velük beszélgetni róla, sőt kínosnak is éreztem kérdezni őket a dologról, mert mindig azt sugallták hogy nővel lenni milyen jó. Az első barátomat is kínos volt bemutatni. Vagy már jópár barátnőm férjhez ment és mindegyikük esküvöjén a büszke apa kísérte a lányát az oltárhoz. Felmerült bennem, hogy engem ki fog majd? És ami miatt bár bűntudatom van, de mégis bánt:a leendő gyermekeimnek nem lesz nagypapájuk. Csak apai ágon. Persze nagyon jól tudom hogy anya és a párja nem tehetnek semmiről, nem akartak nekem szándékosan rosszat. Bűntudatom is van az érzéseim miatt. De mégis ki kellett mondanom őket.
24/N
Valahol nem kerek a sztori. Az elején azt írod, egy éves korodtól nevelt egyedül, vagyis az első évben volt valaki mellette.
Spermadonornál ez nem lenne reális.
De errol miert anyukad tehet, hogy edesapad nem keres, nem akart resztvenni a neveltetesedben, es ezzel az eletedben?
Errol edesanyad nem tehet semmit, ha egy ferfival kezdett volna uj eletet, lehet akkor sem kaptad volna meg azt az apa figurat akire vagytal
Es ezt sajat tapasztalatbol irom, apukam meghalt, mikor en ket eves voltam, edesanyam 5eves koromig egyedul nevelt, engem, es a 2tesom, majd megismerkedett egy "ferfival"
Hidd el, nem tett hozza semmilyen plusszt az eletemhez, sot...
Ohh most latom a spermadonoros reszt..en a helyedben inkabb halas lennek anyukadeknak, hogy felneveltek, es megadtak neked minden toluk telhetot (mert gondolom igy volt)
nem ertem mit kellene "megbocsajtanod" nekik....
Ez azért kamu mert akit egynemű pár nevel, abból soha nem lesz ilyen korlátolt ember.
A gyerekeknek semmi sem fura, az a természetes nekik amibe belenőnek. Nem ilyen elutasítók felnőtt korukra, hanem sokkal felvilágosultabb, toleránsabb és társadalmilag érzékenyebb emberek.
Szerinted én felfogtam hogy a szomszédban a kedves meleg pár egymás házastársaiként élnek, vagy hogy az ovistársam kínai és máshogy néz ki mint a többiek? Nem. Nekem természetes volt, és mivel így nőttem fel, ma sem bámulok meg egy más bőrszínű embert és nem ítélkezek egy meleg pár felett. Pedig nekem ezek az emberek csak a környezetemben voltak, nem is a közvetlen családomban.
Ez megint valami unatkozó troll aki össze akarja itt ugrasztani az embereket.
Egyébként ajánlom Rosie O'Donnell dokufilmjét, az a címe hogy A család az család.
Az a kérdés lehet, hogy segít rajtad, ha megkérdezed magadtól: mi a jobb, ha nem születek meg vagy ha apa nélkül növök fel?
Meg kell értened, hogy édesanyád így tudott vállalni téged. Ha nem így vállal, akkor sehogy sem vállal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!