Hogyan érjem el végre, hogy anyám leálljon a body shaming-gel?

Anyám mániája a kövérség. Nem bírja ki, hogy ne tegyen megjegyzést egy túlsúlyos emberre. Ha együtt megyünk valahova, nagyon sokszor van, hogy meglát egy kövér embert, és elég jól hallhatóan megjegyzi, hogy nézd ez is milyen kövér, mekkora hátsója van.. Persze előfordul, hogy meghallják, és van, hogy dühös pillantásokat kapunk, de láttam már egy fiatal lányt akin láttam, hogy sírhatnékja lett. De persze ezt családi körben is csinálja. A nővére is túlsúlyos akit szintén gyakran szekál, küldi neki a diétás módszereket amiket talál. A bátyám barátnőjét is jól leblamálta már, pedig ő nem is kövér, persze van rajta pár kiló felesleg, de inkább teltnek mondanám. Amikor nálunk voltak ebédelni hétvégén, direkt mondta, hogy most nem csinált desszertet, mert nem tenne jót neki még több kiló.

A lány kedvesen reagált, mondta anyámnak, hogy igen, az nem is egészséges, de látszott rajta, hogy nem esett jól neki a beszólás.

A bátyám egy hónapig nem is beszélt anyánkkal ezután. Én már sokszor kértem, hogy hagyja ezeket a megjegyzéseket. Ő erre csak annyit reagál, hogy de hát ez az igazság, mi az, talán nem lehet kimondani?

Szerinte joga van bárkiről véleményt nyilvánítani és ha kérik ha nem , a képükbe mondani.