Akik szerint nem tartozik a szülőre a gyereke mássága, az mégis hogy gondolja ezt? Hogyan tartsa meg magának a gyerek a tényt, ha ő a saját neméhez vonzódik?

Akik így gondolkodnak,azok valami perverziónak gondolják.

Kb egy szintre teszik azzal,mintha valaki mondjuk prostihoz járna.

"Akik szerint nem tartozik a szülőre a gyereke mássága, az mégis hogy gondolja ezt?"

Valóban nem tartozik a szülőre, hiszen nincsen beleszólása abba, hogy a gyereke milyen neműt szeret.

Ezt leszámítva igazad van, el kell mondani a szülőnek.

"Szóval aki szerint, ha valaki homoszexuális, azt nem kell otthon elmondani, nem kell párt bemutatni, az hogy képzeli el ennek a kivitelezését? Titkolózással? Esetleg kettős élettel? Egyáltalán hogy megoldható nem elmondani egy olyan dologit, ami a gyerek mindennapi életében jelen van?"

Azért mielőtt itt rádobnánk a tüzes vasat a titkolózó melegekre (írom mindezt heteroként), ne felejtsük el azt a tényt, hogy minden család más és azért mert mondjuk neked a szüleiddel olyan a helyzeted és a viszonyod hogy kommunikációval mindent meg tudtok oldani, az nem jelenti azt, hogy ez máshol is így megy.

Te most a saját szüleiddel való kapcsolatodra vetíted ezt a dolgot és azt gondolod hogy mert mivel ha te ebben a helyzetben lennél elmondanád és a szüleid valószínűsíthetően ezt vagy azt reagálnák, az akkor mindenhol így van/lenne. Korántsem.

Tőlem anyám egyszer sem kérdezte sem a 8 általános alatt, sem középiskola alatt, hogy mondjuk mi volt a suliban, vagy hogy hogyan érzem magam a mindennapokban. Ezért aztán soha nem is számoltam be semmiről. Ha szarul voltam lelkileg, akkor is azt mutattam hogy jól vagyok. Mert nem volt érdemes arra, hogy beszámoljak neki arról, hogy hogy vagyok. És most csak egy egyszerű hogy-vagy kérdésnél vagyunk, nem arról, hogy egy a magyar társadalomban nem túlzottan elfogadott másságban "szenvedek".

Eszembe nem jutna elmondani anyámnak bármit is az aktuális partneremről. Mert miért tenném? Sosem volt igazán bensőséges viszonyom vele.

Ha pedig most azt gondolod én vagyok a kivétel, akkor nagyon tévúton jársz, mert bizony sokkal ritkább az a család ahol mindig mindent meg lehet beszélni, és tankönyvbe illő módon bánnak a gyerekkel stbstb.

Ezeket a kérdéseket sosem értettem, értetlenkedünk a saját családi pozíciónkban másik, teljesen különböző családokon. Mint amikor a Kovács család papucsban jár a lakásban, a Horváth család mezítláb, és egyik sem érti a másikat hogy lehet papucsban/mezítláb a lakáson belül császkálni.

Szerintem ez két különböző dologból tevődik össze. Az egyik a szex rész. Ez engem szülőként marhára nem érdekel kivel, mikor és hogyan csinálja a gyerekem azon túl, hogy legyen biztonságban és védekezzen. Tehát önmagában annak, hogy oda áll elem és közli, ő a saját neméhez vonzódik semmi értelmét nem látom.

A másik része a komódi párkapcsolat. Itt valóban szeretnem megismerni a partnerét és ha ez a partner az átlagtól/"elvárttól" elter, akkor azt szeretném a találkozás előtt tudni. Tehát pl a 18 eves lányomtól "elvart" partner egy 20-22 éves, fehér fiú. Ha fiú helyett lány, ha 30 éves, ha tetovált az arca, afrikai, stb akkor szeretnem, ha ezt közölné a találkozás előtt. Nem azért, mert zavarna bármelyik is, hanem azért, hohy elkerüljük a kellemetlen, de meglepodtem pillanatokat vele.

8, Kérdező

Pontosan az ilyen válaszadók miatt vannak azok a dilemmák, hogy egy meleg nem számol be otthon arról, hogy más mint a többi.

Persze lehet itt idézőjeleket rakni az elvárt szóhoz, attól még a szó jelentésén ez nem változtat. Elvárt. Elvárt a szülő által, a társadalom által, barátok által és így tovább. Mindenki kor, foglalkozás, rassz alapján kategorizálja, hogy ő neki ki az elvárt.

A probléma ezzel pontosan az, hogy egy meleg (pláne gyerek) tisztában van azzal, hogy mi az "elvárt", ráadásul a szüleit ő ismeri a legjobban.

Addig, míg a magyar társadalomban ilyen kategorizálások lesznek és erről a gyereknek tudomása van, addig teljesen mindegy hogy mi a rizsaszöveg mellé (ne lepődjek meg, ne legyen kellemetlen, ne legyen kínos), mert tisztában lesz vele az adott személy, hogy a nem "elvárt" kategória az így vagy úgy de konfrontációt fog okozni.

Ha pedig egy 18 évesnek aki már felnőtt, ilyen "kötelezettsége" van, hogy bárki is az de meg kell mutatnod kivel vagy együtt és rögtön szólj ha ő más mint az "elvárt", akkor gondolj arra aki még kamasz és totálisan a szülei irányítják az életét. Biztos alig várja, hogy elmesélhesse, hogy ő nem az "elvárt" kategóriát szereti.

9!

Szíve s tájékoztatásodra közlöm, hogy a válaszomban a normális és az elvárt konkrétan az átlag ember által annak tartottat jelenti. Nyitott ember vagyok, támogatom az emberem jogait minden téren. Nem Magyarorszagon élek, itt evidens a meleg házasság, az örökbefogadás és a dajkaanyasag is. A közeli általános iskola "sztar" tanára egy homoszexuális, házas férfi: konkrétan harc van a 4-5 éves gyerekek szülei között, hogy a gyerek hozza kerüljön és a felnőttek is vissza vissza járnak hozza.

Az értő olvasás amúgy nem erősséged, mert sehol ne, írtam, hogy a 18 éves köteles bemutatni a partnerét, azt írtam szeretnem megismerni. Szerintem egy szülőtől teljesen normális, ha kíváncsi a gyereke partnerére.

Haté azt állítod, hogy a szemed se rebbenne, ha a gyereked minden előzmény nélkül beállítana mondjuk egy 190 centis kopasz albino fickoval, akinek a homlokán hatalmas betűkkel all a "Fuck everybody" tetkó, rózsaszín stilettot es leopardmintas tapadós overallt visel, akkor magadnak is hazudsz, de nyilván neked így jó.

Miután már említettem, hogy nem Magyarorszagon élünk, a gyerekem igen korán szembesült a homoszexualitással és tudja, hogy sem engem, sem a család többi tagját, se a világon senki mast nem rázna meg a környezetében, ha egy lánnyal állítana haza, hogy ő a barátnőm és azt is tudja, hogy ha haza akar hozni valakit, előtte beszéljen róla. Értem én, hogy neked ezt nehéz elfogadni és megérteni, nálunk viszont ez a normális.