Hogy lehet feldolgozni, ha az apám vert engem ?

Mindenkit vert az apja, mert a "kommunista érában" ez volt a nevelési módszer meg a nádpálca, körmös az iskolába.

Köszönjük Rákosi + Kádár Elvtárs!

Engem szőlő vesszővel vert hurkásra 6 évesen amíg be nem hugyoztam az oszlop tövébe, (meguntam a kerti munkát, meg a gereblyézést)

Gyakran kaptam visszadumálásért, vitatkozásért olyan pofonokat, hogy kifehéredett minden, meg csillagokat láttam,

Ha részeg volt anyám után bszta a lábost kajával együtt aztán meg a baltát is, ha vitatkoztak

Párszor menekültünk anyámmal a szomszédhoz...

19 évesen majdnem hasbaszúrt a sarlóval, mikor kerítésalapot betonoztam, mert szerinte túl sok a cement a keverőbe (előtte félóra vitatkozás erről is)!

Na akkor vágtam hátba úgy a lapáttal, hogy beesett az alapba.

Következő évre meghalt :(

Akármilyen is volt szerettem, mert sokat tanultam tőle! / a helyzetből is amiben felnőttem.

Ezt dobta a gép de onnan volt szép győzni!

Drága szíveim!

A saját érdekében, a saját közérzetéért kell lezárnia azt az időszakot.

A legkönnyebben úgy lehet elengedni, ha megbocsát magában. Ezt látom nehéz néhányaknak megérteni. A saját ÉRDEKÉÉRT! Nem kell ehhez terapeuta!

Szia. Nálam ugyanez volt. Ráadásul mostohaapám. Ezért rossz a kapcsolatom anyámmal is, mert nem "védett meg". Volt olyan, hogy sár darabot talált a szobába és azt állította én mentem be cipővel. Bele tömködte a sár darabot a cipőmbe, hogy "ugye, mondtam, hogy a tiéd", majd a fejemet ütötte a cipővel.

Durva dolgok voltak. Miatta próbáltam tiniként öngyilkos lenni, ezt mai napig senki nem tudja. El szöktem, amilyen gyorsan csak tudtam. Azóta lett saját családom. 1/4 évente talalozok vele, de nekem ő egy senki. Nem vagyok vele bunkó és szemét. Annyit beszélek vele, amennyi szükséges. Én megbocsátottam, de nem felejtettem. Sokat járult hozzá a mostani életemhez, illetve a férfiakhoz való viszonyomhoz, az agresszióhoz, a veréshez. Ha már csak apró jeleket veszek eszrevalakin, aki kicsit is hasonlít az ő viselkedéséhez, azonnal falat építek. Elég volt 18 év bántalmazás. Félelem, feszültség.

Sose voltam pszichológusnál. Ezt igazából magadba is tudod rendezni. Egyszerűen sok idő kell, hogy elteljen és meg kell bocsátani. DE sose felejteni. Anyummal közösség a házuk, ha anyu meghal, őt ki tehetném. Nem fogom. De az biztos, hogy az ajtót se fogom sose rá nyitni. Nagyon hiszek a karmába. Meg hogy mindenki vissza kapja amit meg érdemel.

Nézd, neked kell eldönteni, hogy akarsz e szakemberhez menni. Én is hasonló körülmények között nőttem fel. Olyan 16 éves lehettem, amikor közöltem a féreggel, hogy ha hozzámér, rendőrt hívok. Ki is telt volna tőlem, ezt tudta is. Már elötte is simán kirúgtam a lábát. Aztán közöltem vele, hogy csak azért nem nyírom ki, mert nem ér annyit, hogy meghurcoljanak. Több videó, hangfelvétel van, amin pl anyámat veri. De meg is érdemelte az is. Mi próbáltunk kiugrót találni, de a piszkos qva megérte annyival, hogy jól megbaxta utána.

És hogy az ilyen "embert" miért nem jelentik fel? Mert nem ér annyit, hogy több évig járjam a bíróságot, majd kapjon valami kis pénzbüntetést, vagy felfüggesztettet. És nem is szívesen idézi fel az ember. Túllép rajta, próbálja összeszedni magát, új életet kezdeni. Az "anyám" családja szemébe én vagyok a szar szemét. "Apám" családjával én jóba vagyok, de "ö" nem beszél velük. Rohadtul fáj, ha belegondolok, hogy mi mindent veszítettem. És persze amúgy kifelé ment a kirakat, a mintacsalád...

Ha gondolod kérdező, írj rám privátba. Ha tudok, segítek.

#24

Nagy igazság!