Érdemes erőltetni a kapcsolattartást az apával, ha ő különösebben nem töri magát, hogy lássa a gyerekeit, és ha én nem forszírozom, akkor esélyes, hogy elhal a kapcsolat közöttük?

Nem tudsz mit csinálni, csak a gyerektartásra kötelezhető, a láthatás joga, nem kötelessége.

Ha nem él vele, akkor a két kamasz gyereked akkora pofont fog adni, hogy nem áll meg a lábán. Könyörögni kár, a srácok meg nem hülyék, ha a kisebb még nem is, a 16 évesed kristálytisztán látja az apját.

Nekem is ilyen a vér szerinti apám. Egy pont után anyám feladta, azóta nem is láttuk. Nem mondom, hogy nem fáj, de ez az ő szegénységi bizonyítványa. Egyébként "jó gyerek" vagyok, igaz, már felnőttem, de tanultam, jártam egyetemre, illemtudó vagyok, dolgozok, van családom és rendben az életem, semmi nincs, ami miatt szégyen lenne engem felvállalni. Ez nem anyám hibája, ő sose próbált keresztbe tenni.

Engedd el, és segíts a gyerekekben tudatosítani, hogy ez nem az ő hibájuk.