Az miért van, hogy anyám állandóan a kolléganője gyerekeivel büszkélkedik?

Állandóan jön azzal, hogy milyen nagyszerű erős nő(5gyereke van), elváltak, hogy a férje nem önzőzött a vagyonnal, tehát neki, könnyebb volt, mi albiba jártunk, már van ház stb. de hogy mindíg dz a gyerek milyen nagyszerű ez mi mindent tanul, itt dolgozik ott dolgozik, azt se tudjuk hány párkapcsolata volt már, meg nyaralót kapott, külföldön próbálnak szerencsét....mi meg vagyunk a trehányak mi szüleink csak basztatni tudnak, irigykedni, szeretetmegvonás, leértékelés szóval minden ami egy fiatalkort és egy családot tönkretehet. De ha ilyen bakfaszok minek kell állandóan dicsérgetni a másik családot, hogy nekünk még szarabb legyen és aztán már ne is értékeljük magunkat? Ez valamilyen séma, hogy sajnáltatjuk meg szivatjuk magunkat, nézzük, hogy szenved rajta a másik és röhögünk jókat?