Mennyi lelki erő kell egy családi kapcsolat megszakításához?

Gyerekkoromban folyamatosan lelkileg bántalmaztak. Huszas éveim elején elköltöztem, azóta egyre rosszabbul viseltem a szüleim természetét. Mindent kritizáltak... túl jó az autóm, túl rossz, miért olyan a házam, amilyen, mekkora a fenekem, őszülök, festem-e a hajam... bármit elkezdtek rajtam kritizálni. Eljutottunk oda, hogy egyre pofátlanabbak lettek, hívatlanul odaállítgattak hozzám, nyaralás után rámrontottak első reggel hívatlanul (munkanapon) és rámzúdították az összes bajukat...stb. Folyton cseszegettek két krónikus betegségemmel, ami miatt táposnak hívtak.

Az tette be nemrég a kaput, mikor a testvérem kisebb bűncselekményt követett el, amit el akarnak tusolni. A családból többen köztisztviselők, és ha kiderül a környéken, ugye csorba esik a család nevén... Jó eséllyel felfüggesztettet kap. Szóval engem és a férjem is arra akartak rávenni, hogy hazudjunk a rendőrségen a testvéremért, hogy megússza. Hozzáteszem, rossz a testvéremmel a kapcsolatom. Ugyanolyan agresszív és elmebeteg, mint a szüleim. A férjemet számtalanszor megalázta régebben, így ő sem akarja őket mentegetni. Most már, hogy eltelt 10+ év, függetlenek és tehetősebbek vagyunk, most érzelmi manipulációval akarnak elérni mindent. A nyakunkra járnak, ha kell, anyám folyton hívogatott...stb. A végén megmondtam nekik, hogy befejeztem velük és hagyjanak békén. Ez már azután történt, hogy 2 éve pszichológushoz jártam depresszióval. Megszüntettem velük a kapcsolatot, erre elmúlt a depresszióm pár hónap alatt. Közben kiderült, hogy tévedésből kaptak a címükre külföldi hivatalos leveleket a nevemre, de eszükben nem volt odaadni. Ez nem kis gondot okozott.

A baj az, hogy újra feltűnt anyám. Már előre félek, mit akar. Rámírt, hogy üljünk be valahova beszélgetni. Én erre nem írtam vissza. Bunkónak érzem magam, de soha többé nem akarok beszélni vele.

Hogy lehet lepattintani egy pióca magatartású szülőt, akit ha kidobok az ajtón, visszamászik az ablakon? Úgy képzeljétek el, hogy egyik héten leüvöltöm, hogy húzzon el házamtól, másik héten megint jön. A pszichológusom szerint nem fog elengedni, mert akar valamit... gondolom az időskori gondozásukat szívesen velem finanszíroztatná, ha már a testvérem bűnöző, a nyugdíjuk meg semmire sem elég. A pszichológus szerint meg jó boxzsák voltam neki és nem bírja boxzsák nélkül sokáig...

Kinek mennyire volt nehéz ez az időszak? Hogy bunkózni kell és elutasítani valakit, aki nem érti meg, hogy nem kérek belőle és semmiféle kötelezettségemet nem érzem feléjük? Ők máshogy gondolják. Ők úgy kezelnek engem, mint egy darab húst, akit akkor vesz elő, mikor kedve tartja, és azt csinál vele, amit akar.