Nem bírom már a családommal, munkát keresek, hogy elköltözhessek, de egyelőre nem kaptam. Hogyan bírjam ki addig ?
Állandóan én vagyok a célpont. Mindig azt hallgatom, hogy nem vagyok elég jó és nagy szívfájdalma vagyok az anyámnak. (Az a baja, hogy 22 évesen még tanulok és nem hozok pénzt a házhoz).
Állandóan megszégyenít, a testvéremmel összefog ellenem. Már semmi önbizalmam sincs miattuk, az emberekkel is bizalmatlan vagyok.
Jelenleg nappalin tanulok, mesterszakon, de nem is tetszik ez a mester, így ott fogom hagyni. Őszre jelentkeztem levelezőre, egy másikra. Érzem, hogy főállásban kell dolgoznom és elhúznom itthonról, mert kikészítenek. A baj az, hogy nagyon nehezen kapok munkát, vidéken élek. Jelentkezek szinte már mindenhova, de általában a magas bérigényemmel van a probléma. 300+. Azonban nem kérhetek kevesebbet, mert abból nem tudnék önellátó lenni. Mindegy, nem ez a téma, és kérlek ne is erre a részére válaszoljatok.
Csak arra, hogy miként bírjam ezt ki? Hogyan lehet kibírni, ha állandóan azt hallod az anyádtól, hogy rossz vagy, nem vagy való semmire, büdös vagy (nem vagyok az, tisztálkodom), nem lesz belőled semmi, állandóan kifiguráz, nem tudok úgy végigmenni a folyosón, hogy valami undorító, megszégyenítő dumát ne ordítson utánam vagy ő, vagy az apám, vagy a tanulatlan, csak érettségiig jutott testvérem. Nem akarok öngyilkos lenni, de ma már elfantáziáltam arról, hogy milyen lenne ha reggel felvágott erekkel találnának, holtan, akkor talán megbánnák, amit csinálnak. De talán akkor sem jutna el az eszükig, hogy milyen szinten rombolják az önbizalmamat és az életkedvemet.
válasza:Nem olvastam végig a kommenteket.
De szállj le a földre. Hol akarsz végzettség nélkül 300+-t keresni? Vannak akik huszonév munkaviszony után nem keresnek ennyit.
Menj el gyárba 3 műszakba, ott pótlékokkal együtt talán meg fogod kapni
válasza: válasza:Jaj, annyira érezni hogy gyártod magadnak a kifogásokat. 120 egy albérlet.. hát igen, de nem is értem, hogy jutott eszedbe, hogy majd egyedül albérleted lesz először.
Fiatal vagy, egyetemrn koliba is elmehettel volna, azt se értem miért nem.. Először pedig, ha a koli magyon nem, akkor keresni kell egy jó kis lakást 1 esetleg 2 lakotarssal. Ki lehet fogni jófej embereket is, örökre szóló barátságokat köthetsz, főleg hogy sok fiatal, és az egyetemisták nagy része dolgozik, szóval azért nyugodtan is tudsz lenni egyedül.
+ Anno koliban én imádtam lakno, kb új családom lett, még a kaja is olcsóbb volt mert folyton cserélgettunk, meg osztozkodtunk.
Úgyhogy fenn tudnád tartani magad, csak kell egy kis alkalmazkodás. Nem lesz luxus először az élet, erre ne is számíts.
Úgyhogy vagy ez, vagy hisztizz tovább.
válasza: válasza:Ja és engem sem tamogattak a szüleim, kb kiutáltak otthonról, semmi nem volt jó amit csináltam. 0 szociális pontom volt az egyetemen, mert se távol nem laktam, se rosszul nem kerestek, szóval a tanulmányi eredményemmel kerültem be a koliba, meg azzal hogy az egyetemnek dolgoztam pár alkalommal. Arra is járt pont, és nálunk ha valaki kolbizesnek jelentkezett, akkor automatikusan járt a hely neki!
Azután meg hétvégente vendéglátóztam, kapacitástól függően. Kb havi 50-70 k- bol tartottam fent magam :)
De élveztem nagyon azt a pár évet.
Szóval mindent lehet, csak akarni kell.
43 voltam
válasza: válasza:1. Van rengeteg szállásos munka.
2. Van olcsó albérlet.
3. Ha egyetemre mész, rengeteg helyen keresnek lakótársat, szoba kiadó címmel.
4. 200 is több, mint a semmi, néhány hónap alatt már szép summát lehet félrerakni, de legalábbis annyit, amivel elkezded az albérletezést mondjuk Pesten, vagy megyeszékhelyen.
5. Csak az nem lép, akinek nem fáj eléggé.
válasza: válasza:Hat az tuti, hogy most havi 50 ezer lofaszra se eleg. De semmire. Vagyis arra, hogy otthon elj, eltartanak, de amugy neha elmennel ide-oda vagy vennel magadnak valamit, erre oke, masra nem eleg.
Viszont nyugodtan lehet szobat berelni, akar szobatarssal is, aztan maris nem kell 300+ ezret keresni. Kicsit kenyelmetlen, kicsit szar, de ha otthon is szar, akkor boven kibirhato.
Valamit valamiert. Nem lehet azonnal minden tokeletes, neha szenvedni kell a joert es nem varni a csodat. Mert az nem erkezik meg, ha nem teszel erte.
válasza:46
Nem az előző kommentelő vagyok, 2 éve voltam egyetemista.
20 volt a kolim, kb. 40 ezerből ettem, ittam, 10 ezerből oldottam meg a bérletet. Ez bárhogy számolom, 70 ezer.
Diákmunkáztam egyetem mellett, plusz volt havi 15 ezer ösztöndíjam.
Nem, nem volt pénzem, vagy épp időm szórakozni (na, ha igazán akartam, persze megoldhattam volna), de ezzel szerintem tökéletesen bizonyítottam, hogy akinek kínzás otthon lenni, az bármilyen áron lelép, ahogy én is tettem. Aki meg csak nyöszörög, az szenvedjen csak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!