Ez normális? Mit tegyek? A szüleim folyton belémállnak.

Sziasztok!

Már nem tudom mitévő legyek, úgyhogy gondoltam kiírom:

A szüleim elváltak 3 éves korom óta, az apámmal nem szeretnék lakni, mert rossz hatással lenne rám. (bocsánat ezért a megfogalmazásért, de történtek olyan dolgok a családi életben amikre gondolva nem tudok ettől eltekinteni)

Amyámnak az új férjévek van egy gyerekük. Őt nagyon elkényeztetik. Van egy testvérem is. Ő inkább amolyan hunyászkodó típus. Ha lejet ilyet mondani mindig azt nézi, hogy neki éppen mi a legjobb és "nyal" a szüleimnek.

Én mindig kimondom azt amit gondolok és (tényleg) soha nem hazudok. (nagyon rossz érzés valakinek hazudni)

Gimnazista vagyok(három négyesem van csak a többi ötös) , nyelveket tanulok ( francia, angol, német) és sportolok is (heti 13-14 órát)

Minden nap kimerülten érek haza és az első, hogy anyám férje odajön hozzám és lealáz. Aztán anyám csatlakozik hozzá. (nem akar neki ellentmondani. Egyszer volt, hogy megvédett, de elkezdett dühöngeni, hogy ő bezzeg mindig mellém áll. Majdnem elváltak.) aztán a gyerekük is, mert látja a példát, végül a saját testvérem mert meghunyászkodik. Egyszer már majdnem önygilkos lettem. Persze hetekig viccelődtek a témával. (nahyon durván viccet csináltak belőle)

A házimunkát egyedül én csinálom. Általában éjfél körül fekszem le és ötkor kelek. Már nem bírom tovább.

A nagyszüleimnek nincsen pénze arra, hogy hozzájuk költözzek. Kollégiumba nem mehetek, mert abban a várksban élek ahol az megtalálható. Mit csináljak?