Szeritnetek kötelező hívni a szülőt hetente egyszer, amikor már nem laksz otthon és teljesen saját életed van?

Ha magamat nézem, én olyan ember vagyok, aki nem látja értelmét érzelmek nélkül az ilyen egy hónapos hívásoknak. Vannak haverjaim, ismerőseim akikkel másfelé sodort az élet. Ritkán beszélünk, nem keresem őket (ami hiba a részemről is) de ha keresnek akkor elbeszélgetünk, éreztetik, hogy azért hiányzom nekik.

Saját anyámmal viszont nem beszélek. Ennek sok oka van. Vágott a fejemhez olyan dolgokat amikkel megbántott, vagy régebben sokat hívtam, és mindig éreztette, hogy mennyire rohadtul un. Például ha öcsém is hívta akkor engem simán lerakott, vagy volt hogy csak simán rohadt nagyokat ásított a telefonba. Máskor meg simán csak szemetesládának használt akinek lehet panaszkodni.

Egyszerűen nem vágyom rá, hogy megosszam vele kötelező jelleggel a mindennapjaim. Ilyen 1 havi mi van veled felsorolásokkal szintén nem élek. Egyszerűen semmi köze hozzá.