Anyám meg mamám tisztára "túlfélt". Mit csináljak?
1/22 A kérdező kommentje:
Még annyi ami a futást illeti, hogy amikor másoknak említem hogy, ekkor meg akkor megyek majd futni pl az ismerőseimnek, barátaimnak akkor ők teljesen pozitívan reagálnak rá, anyám meg sokszor egyből úgy, ahogy már fent leírtam.
Az én szüleim is ilyenek, de én örülök annak, hogy aggódnak értem meg féltenek/szeretnek!
Hozzá teszem házas nő vagyok, éppen kismama!
Én úgy fogom ezt fel, hogy sokkal rosszabb lenne, ha nem lennének már !
dec. 31. 20:01
Hasznos számodra ez a válasz?
3/22 A kérdező kommentje:
Igazad van kedves első válsazoló abban hogy az tényleg sokkall rosszabb lenne, ha már nem lennének. Csak határa az azért mindennek van.
En 45 eves vagyok, a mai napog elmondja, h ne maszkaljak sotet helyeken.
Engem legtobbszor nem zavar. Neha felcsattanok, de annyi. Ugy vagyok, mint az egyes, addig jo, mig mondja.
Nagymamam mar nem mondja, h gyurjem be a pulcsit, mert kivan a derekam.😪
dec. 31. 20:11
Hasznos számodra ez a válasz?
Engem is nagyon féltett anyum, mindig mondta hogy Nagyon-nagyon vigyázz!!! :)
Sajna egy éve már nincs közöttünk, hiányzik nagyon...
dec. 31. 20:24
Hasznos számodra ez a válasz?
6/22 A kérdező kommentje:
Nagyon sajnálom kedves utolsó!:(
Én férfi vagyok (33), a barátnőm szülei mikor még nem ismertek és elmentünk egy éjszakára ketten, írt neki az anyja, hogy mondja meg hol van, a biztonság kedvéért, meg hogy annyi gyilkos meg őrült van manapság. Ő kiakadt, én rögtön mondtam, hogy igaza van anyukádnak. Én is így félteném a lányomat, ha felnőtt, akkor is.
dec. 31. 20:42
Hasznos számodra ez a válasz?
Most öszintén: ha KÜLÖN ÉLSZ, akkor anyád/nagyanyád HONNAN TUDJA, MIKOR mégy futni? Vagy egyáltalán honnan tudnak mindent rólad?
Ha annyira önálló akarsz lenni, akkor nem mondj el nekik minden apróságot az életedröl, nem tartozik rájuk.
dec. 31. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
Kontrollmániás. Mért tudnak minden lépésedről? Te se nőttél még fel!
dec. 31. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
Ez nem túlféltés. Szülői aggódás. Ugyanis a szülőnek akkor is a gyereke marad az ember, ha már bőven felnőtt. Az én lányom is szokott futni a barátjával, érdekes módon őt nem zavarja, ha hasonlót mondok neki. Tudja, hogy csak aggódom érte, nem szeretném ha beteg lenne vagy bármi baj érné. Értem mondjuk sosem aggódtak, elég szar érzés is. Hasonlókat én is szoktam mondani a gyerekeimnek, a két már különélőnek és a még itthon lakó egyetemistának is. Ráadásul ez fordítva is működik: ha mi megyünk valahová az apjukkal (akár csak munkába indulunk reggel és elköszönünk), ők is ugyanúgy mondják, hogy "vigyázzatok magatokra". Azt is jelezzük egymásnak, ha hazaértünk pl. a másik városban lakótól. Szeretjük tudni egymásról, hogy minden rendben van. Nyilván nem napi szinten, de az nem is lenne normális, ha naponta beszámolnának arról, hogy mikor mit csinálnak.
dec. 31. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: