Belátom, hogy igazuk van de nem vagyok hajlandó beszélni erről. Miért nem lehet ezt megérteni?

...nincs semmi ha nem hozzák ki belőlem....

Csak hogy tudd, az életben rengeteg olyan helyzet lesz, ami nem kedvedre való, akkor majd mit csinálsz, nem tudsz uralkodni magadon, és odacsapsz?? menj kezeltesd magad, hallgass a szüleidre!

18 évesen agresszív állat vagy, mi lesz később?

Tudod a pszichológushoz nem a gyogyósok járnak. Ez egy hülye felfogás.

Egyébként "ha nem hozzák ki belőlem", ez egy érdekes megállapítás, mert embere válogatja, kiből mi hozza ki az agresszivitást.

Úgy tudod a legjobban leállítani őket, ha elmész. És ne haragudj, de attól, hogy nem beszélsz a problémáról, nem veszel róla tudomást, még a probléma létezik, és ez a probléma sajnos súlyosabb lesz felnőtt korodban. Nagyon jól tudom, miről beszélek, ugyanis volt egy ilyen ismerősöm. (gimnáziumban osztálytársam volt) Mindenen felhúzta magát, és sokszor indokolatlanul ütött is. Azaz marhára agresszív volt, aki picit is feldühítette, azt már meg akarta verni. A vége az lett, hogy most börtönben van, mert ugye ez a természete nem javult, kirúgták emiatt a munkahelyéről, és összeverte a barátnőjét.

Te is erre a szintre akarsz jutni?

Ha hiszed, ha nem, ezt önmagad nem fogod tudni kontrollálni, mert vannak olyan problémák, amelyek már olyan "stádiumban" vannak, amelyeket az ember már nem tud segítség nélkül megoldani. Elhiszem, hogy téged ez a probléma nem érdekel, de én a helyedben elfogadnám a segítséget. A pszichológus nem turkálni akar az életedben, hanem segíteni, és azért kérdezget az életeddel kapcsolatban, mert ki akarja deríteni az okot, hogy mitől vagy agresszív. Jómagam is voltam pszichológusnál, igaz én depresszióval, de sokat segített.

Szóval szerintem mindenképp gondold át a dolgot, mert a jövőd, munkahelyed, kapcsolataid mehetnek tönkre az agresszivitás miatt.

"annyira tudok magamon uralkodni, hogy inkább csak kiabálok"

Most még. Később ez romlani fog, mondván "nem fárasztom magam a kiabálással, inkább jól orrba tekerem". Azt problémát, hogy valaki agresszív, nem tudja az indulatait kezelni, nem lehet és nem is szabad félvállról venni. Bocs, de elég felelőtlen vagy, hogy te is látod, mi a probléma, mégsem akarod, hogy segítsenek rajtad. A pszichológus, a szüleid, mind segíteni akarnak, de ha ezeket te is tudod, miért nem fogadod el?

Ez a probléma ténylegesen romlani fog a későbbiekben, ezt elhiheted. Most még lehet, hogy tudod kontrollálni, később már biztos nem. Se egy normális munkahelyen, sem közösségben nem tolerálja senki se az erőszakot. (max a "szeretett" kisebbségünknél...de ez most nem tartozik ide)

Szóval szerintem : fogadd el a segítséget, működj együtt a pszichológussal. Még akkor is, ha a hátad közepére sem kívánod. Te is belátod, hogy igenis van egy nagy problémád, ami súlyosbodni fog. A normális életért, a normális jövőért. Gondolj csak bele. Mivel lenne az jobb, ha nem tudnál normális életet élni, mert állandóan dühös lennél, és agresszív valakire/valamire? Mert a munkahelyeken általában sokan stresszelnek, idegesebbek ott az emberek, és könnyen vitába keverednek egymással. Te akkor ott mit fogsz csinálni? Behúzol a munkatársadnak egyet? Mert bizony ez lesz, ha nem kezelteted a problémát.

Én nem a szüleid mellett vagyok, hanem a normális élet mellett, amit nem kell elrontani azzal, hogy egy problémát nem kezelünk. Az már fél siker, hogy beismerted, hogy igen, van probléma. AKkor már csak segítséggel meg kell oldani. :)