18 éves Lány "gyerek" katasztrofálisan igénytelen! Mit tegyek?

Nem hiszem, hogy pszichés probléma, inkább egy nagy pofon hiányozna neki.

Sajnos 18 évest már nevelni nem nagyon lehet.

Megijeszteni tudjátok: "A mi házunkban így nem lehet élni. Van egy heted, hogy rendet tegyél magad körül, és normálisan kezdjél viselkedni. Különben meg: nagykorú vagy, viszlát!"

18 éves, felnőtt nagykorú nő....

Ergo radikális szigor már nem játszik (azt eddig kellett volna). Cserébe most már játszik az ultimátum. Vagy betartja a házirendet (legyen szó rendrakásról vagy bármi egyébről) vagy el lehet költözni - ahová csak akar.

Nyilván ésszel kell ezt a házirendet felállítani, nem patika tisztaságot várni el helyből, de:

- Naponta fürdés minimum!!!!

- Ha a szobájában gané van az az ő dolga, de a ház többi részén ne csináljon disznóólat! Amit csinál azt tegye is rendbe!

- Mosogatásra, pakolásra, takarításra, mosásra beosztani heti 1-2 alkalommal, mikor mire

De nekem az nem fér a fejembe, hogy hogy lehet valaki olyan undorító 18 éves lány létére, hogy heti 1x fürdik... Nincsenek barátai, fiúk, akiknek tetszeni akar?

Ez a korábbi elhanyagoltság eredménye.

Te már ne mtudsz semmit tenni.

Ez betegség,és valami oka van az ilyen hozzáállásnak.

Én biztos szépen,békében lelépnék,akármennyire is szeretném a páromat.

Csak magadat teszed tönkre,és még ami majd lesz ezzel a kiscsajjal...

Nevelni úgy sem lehet,max.kidobni a fenébe.

Ez valószínűleg nem organikus eredetű betegség, és főleg nem pofon kell rá, és a gyerek problémáját mutatja, hanem az anya-gyerek kapcsolatot (de lehetséges még az gyerek lázadása az apja ellen, illeve az igénytelenséggel kicsikart negatyv figyelem).

A megoldás a következő: 18 éves embert nem lehet elvinni, sem elcipelni ifjúsági pszichiáterhez. Feldobni a témát lehet neki, de ha maga nem látja be, hogy ahogyan él, az nem megoldás és nem jó, akkor nem ér az egész semmit. (Nincs belső motiváció a változásra.)

Teljes ignorálás. Nem kell utána elpakolászni, sem szóba hozni bármit, sem lecseszni semmiért. Magatok után pakoljatok, mossatok, és hagyjátok DE EGY SZÓ ÉS EGY ARCIZMORÁNDULÁS NÉLKÜL!, hogy ő a legnagyobb koszban éljen. Ha neki úgy jó, akkor úgy jó. Ha rájön, hogy a trehánysággal nem tud semmiféle haragot, dühöt provokálni ÉS saját maga kezdni megunni a maga mocskát, akkor előbb-utóbb tesz ellene. Amikor tesz ellene, azaz takarít, kimos akár csak egy zokit is, tessék FINOMAN megdícsérni. Csak annyira, mintha egy kismadarat símogatnál meg és csak egyszer.

Anyukával tessék beszélni, hogy ne könyörögje ki a ketteseket. Ha nem tesz semmit, akkor megbukik a gyerek és ennyi.

Ps: véleményem szerint elég nagy baj van a gyerekkel, és ez annak a jelzése, hogy nagyon nagy baj volt az anya-gyerek kapcsolattal és a továbbiakkal is. Jó lenne az egész családnak, beleértve a volt nejet is (a gyerek anyját) egy családterápia.

# 6

Azért ha a te házadba laktok akkor lehetnek elvárásaid... Ha te költöztél az asszonyhoz az megint más tészta.

De felhívnám a figyelmedet arra, hogy én NEM AZT MODNTAM, hogy dobjátok ki. Hanem, hogy helyezzétek kilátásba. Hatalmas különbség van a kettő között. Ha elég határozottan adjátok elő a színjátékot el fogja hinni és változik majd. Éreznie kell, hogy a tetteinek következményei vannak. Az nem következmény, hogy havonta 1x az anyja vagy te ordibáltok vele, az nem vezet semmire.