Ki olvasott nektek a legtöbbet? Vele a legszorosabb a kapcsolatotok?

Soha nem olvastak mesét nekem, de 3 éves koromtól érdekelt, és az olvasás abból állt, hogy minden betűt megkérdeztem...

Könyvből inkabb apuval, de utcán mindenhol anyuval.

5 éves koromtól folyékonyan olvastam úgyhogy én olvastam, ha mesét akartam. Mindezt hangosan.

Segíteni egyformán segítettek ilyenkor.

Olyan, hogy esti mese vagy isyesmi sosem volt.

Gyerekkoromban az apukammal volt szorosabba. Kapcsolatom, de talán azért mert lány vagyok, mert öcsémnek az anyukámmal.

Apuval mindig megtalaltuk a közös hangot, mindenben segítettem neki már kis óvodásként is.

Szeribtem nem az olvasás menyniségétől függ a kapcsolat szorossága, hanem inkább az együtt töltött MINŐSÉGI idő mennyiségétől.

Elvált szülők gyereke vagyok. Egyik részről az anyukám olvasott nekem esténként, gyakorlatilag minden este. Apai részről pedig a nagyszüleim. Illetve ők nem olvastak, hanem fejből meséltek: ) Az anyukámmal és nagymamámmal a legszorosabb a kapcsolatom. Nagyapát is imádom, de a csajos dolgokat vele nem igazán tudom megbeszélni: )

27/n

Szeretnek en is hozzajarulni a szakdolgozatod sikerehez.

Nekem az apukam meselt mindennap, ha jol emlekszem negyedikes koromig. Tobbnyire sajat maga talalta ki a tortenetet, es keresre bovitette. Emlekszem a "kapaszkodj, bekacska" meset sokszor kellett meselnie, a beka a vonat kerekebe kapaszkodott. Aztan volt a gilisztagyerek,aki mindig elrontotta a hasat, hol ezzel, hol azzal. Mindig az aktualis torkoskodast vetitette ra.

Kedvencem volt a Csupaful (Fesus Eva) es a Csilicsali Csalavari Csalaver (Mora Ferenc), de imadtam a Weores Sandor es Tamko Sirato Karoly-verseket is. Bizonyara a ritmusuk okozott oromerzest bennem. De ahogy az elobb irtam, a legjobbak a sajat maga altal kitalalt mesek voltak.

Maig nagyon szoros a kapcsolatom vele, pedig mar 50 eves vagyok es nagyon messze elek tole (Afrika). De amikor hazamegyek, rogton olyan, mintha sose mentem volna el! Azonnal megtalaljuk a kozos hangot, hasonlo az erdeklodesi korunk, szoszerint felszavakbol is megertjuk egymast. Azonos az ertekrendunk, tole es a meseibol tanultam sokat, amiket ma is alkalmazom tavoli eletemben.

Az apukam szerettette meg velem az olvasast, o vitt el a gyermekkonyvtarba, ahol egyedul en vihettem haza 6 konyvet harom hetre (gyerekeknek csak harmat volt szabad egyebkent). Es nagyon nem akarodzott atmenni a felnottkonyvtarba, mert azt hittem, hogy ott csak "felnottes" konyveket lehet kolcsonozni. Nekem megengedtek gyermekkonyvtarban, hogy meg harmadikos gimnazista koromig odajarjak. Maig nem telhet el napon olvasas nelkul.

A gyerekeimnek is o olvas minden ebed utan (amikor haza tudunk menni). Itt meg atvettem apukam szerepet: en is meseltem a gyerekeimnek minden este. De en inkabb mesekonyvbol, hogy tanitsam, fejlesszem a Magyar nyelvet nekik. Azokbol olvastam, amiket meg tudtam valahogy szerezni. Kedvencuk volt a "Gogos Gunar Gedeon", a "Berzsian es Dideki" es a "Ha hateves leszek" versgyujtemeny, amit rongyosra olvastam nekik.

A lanyom koveti a hagyomanyt az olvasas szereteteben (foleg angolul olvas - konnyebb az elerhetosege itt es az iskolaban is angolul beszelnek-tanulnak; de magyarul is olvasott mar tobb konyvet). Benne folytatodott az irodalmi vena/"beutes": irt mar harom regenyt a Quotev nevu honlapra.

Remelem, hogy hozza tudtam jarulni a dolgozatodhoz.