Mit tegyek, hogyha felnőtt férfi létemre a szüleim akarják megmondani, mikor mit tegyek?

Itt minden válaszoló a fizetéseden, a pénzen lovagol. A lényegre nem figyelnek. Hogy még sétálást is meg akarják tiltani, némi túlzás. Miért hagyod, hogy az életed irányitását kivegyék a saját felelősségedből ? Attól még a szüleid, amiért öntudatosan a magad ura vagy. A pénzed igen kevés,a napi 6 órai munka után viszont elég időd marad, hogy keress valami kifizetőbb állást. Az időddel magadnak számolsz el, a szüleidnek megigérheted, amennyiben bármiben is nem boldogulsz, ők az elsők akiket megkérdezel. Sok sikert az álláskereséshez :) és a lányokhoz :) Abban csak nem akarnak irányitani ? :)

"Anya, Apa fuggetlenedni akarok! Ezentul utaljatok minden honap elejen nekem 250 e Ft-ot es ne szoljatok kerlek bele az eletembe."

Kedves kérdező, te magad vagy az oka ..... bocsi

Vallalj felelosseget magadert es a hibaidert. Uj hibat elkovetni jo, mert tanulsz belole.

En melot valtanek. Max bebukod. Szerintem rosszabbul mar nem is jarhatsz.

Kedves kérdező , valamilyen oknál fogva, kit udja, csak te és a szüleid, - ami lehet szigoru vallási irányitottság, lehet szülők vagy te nem emlitett betegséged, lehet akármi, csak találgatni tudok, - még ma is bizonyos tekintetben kisfiúként vagy kezelve a családodban. Az aggódásnak, féltésnek a mai világban ugyan van alapja, az olyan szélsőséges túlzás, ami a ti csaláfotokban elfogadott igen ritka. Lánygyermeknél talán, de ott sem. Illetve akkor elfogadott, ha a gyermek is jónak látja, helyesnk a világtól elzártan szigoru szülői felügyelet alatt való értékrendet. Mint irod, te ezt már szeretnél önállósodni, amit én mindenképp helyesnek gondolok, ám a te önállósodásodhoz idő kell. Ennyi évig egyetértésben éltél szüleiddel a fent irtak szerint, most rád vár a feladat, hogy ne eltépd ezt a köteléket, hanem türelemmel egy-egy kicsit mindig "felnőjj". Megoszthatnád velük például hogy neked milyen lányok tetszenek, akár külsőre, akár érzelmi-értelmi beállitottság, beszélhetnél a jövőd elképzeléseiről, ezzel "puhitva" szüleidet, a belátásra, nagykorú vagy. Nem sértésnek szánom, épeszű szülő boldog, hogy nem marad infantilis a fia, hogy nem egy sulyosan értelmi fogyatékossal kell egész életet feláldozva testileg-lelkileg meggyötörten élni. Te vagy aki ezt először észrevetted, :) jól, :) sok sikert kivánok neked a " szülőneveléshez. :) Ne bántsd meg őket, ezek szerint ők erre, a te nagykoruságodra "vakok".