Azok a szülők mit gondolnak, akiknek 30 év feletti fiú gyerekük még mindig nem akar komoly kapcsolatot lányoktól?

Nekem idősebb lány testvérem van. 33 éves. Anyuval él. Kicsit fura neki, hogy nem akar kapcsolatot. Igazság szerint soha nem is volt senkije. Szexuális kapcsolat sem. Ahhoz el kéne járni itthonról, de nem teszi. Barátai sincsenek, szórakozni sem jár soha.

Anyu azt mondta hogy nem csodálkozik, mert a testvérem képtelen érzelmeket kimutatni, és ezt szerinte nagyon kevés pasi viselné el. Csak furcsa neki hogy nem is akar senkit...vagy ha akar akkor miért nem tesz érte...

Én 24 éves korom óta vagyok a férjemmel (most 28 vagyok). Mikor összejöttünk, a testvérem azt mondta ő is megpróbálja azt az ismerkedési formát ami nekem összejött. De abból sem lett semmi. Kérdezgettem miért nem akar kapcsolatot, de nem akart róla beszélni. Így már nem erőltetem.

Szóval nem csak férfi van olyan aki nem akar senkit hanem nő is.

Bár van egy olyan érzésem hogy legbelül akarna ő, csak fél a csalódásoktól....meg ugye ha most elkezdené...ki tudja mi várna rá, miket mondanának neki a pasik, hisz még nem volt senkivel.

Te csak azt hsized, hogy nem érdekli őket! Ha nem érdekelné, akkor már rég lenne kapcsolata a srácnak! Éppenhogy tevőlegesen teszenk azért, hogy ne legyen - itt is majdnem mindig anyuka a sáros ("a mai lányok mind csak kur--ák", "majd elszedi a pénzedet, csináltat magának gyreket, aztán elhagy és fizethetsz..." stb.)

Az egész alján az van, hogy a srác ne tudjon leválni, önállósodni és saját csalédot alapítani, csakis anyukát (és néha apukát) ajnározza, pátyolgassa, a sírig.

Az ilyen szülők emberi mérvécel nem mérhető szinten önzőek és gonoszak. Még ha ez nem si látszik kívülről, akkor is.