Nem bírom abbahagyni a bőgést, anyám meg a nővérem összeveszett, nővérem megy Londonba holnap után és én ezt nem bírom, mi van ha történik vele valami és soha nem jön haza? Hogy békítsem ki őket?

ez most komoly? talán ez nem akkora tragédia..

Nyugodj, meg! Azzal nem érsz semmit, hogy forró fejüen kitalálsz valamit. Miért vesztek össze? Rendszeresen veszekednek?

Jaj akkor én már x milliószor öngyilkos lehettem volna. Menj valami nyugis helyre parkba vagy mindegy és tedd túl rajta magad.

Attól hogy ők össze vesztek még téged szerethetnek külön-külön, nem tudom hány éves vagy de csak szólok az öngyilkosság sosem lesz megoldás az életben! Max menekülés a problémák részéről ilyet a leggyávább emberek csinálnak! De hajrá te tudod, a te életed!

Hadd hulljon a fergese!

Az öngyilkosság az önkritika legőszintébb formája. Azt jelenti, hogy nem a körülményekkel van bajod, hanem azzal, ahogyan te az adott körülményekhez állsz, tehát saját magaddal. (Mondom ezt úgy, hogy édesapám bipoláris depressziós, és az egyik percben még önfeledten nevetünk, a következőben meg indul felakasztani magát- legalábbis ezzel fenyegetőzik.) Erről ennyit. Nővéred kiköltözik. Vegyél egy nagy levegőt. Nyugodj meg szépen. Van internet, telefon. Lehet kapcsolatot tartani, napi szinten is. Kezd el angolozni ezerrel, menj ki hozzá látogatóba Karácsony táján- addigra összeszedi magát odakint bőven, neked meg suli mellett akkor fér bele. Döntsd el, hogy te hol szeretnél élni a későbbiekben, és aszerint priorizáld a tanulmányaidat. Édesanyád szeret téged. A nővéred szeret téged. Te szereted őket. De egyiküktől sem elvárható, hogy a TE igényeid szerint élje az életét, ahogy tőled sem elvárható, hogy az ő igényeik szerint éld a tiédet. Önállóak vagytok, saját gondolkodással. Menj oda a nővéredhez, mondd el neki, hogy hiányozni fog, nagyon szereted, de nem akadályozod meg az álmai megvalósításában az óvodás viselkedéseddel, mert támogatni szeretnéd, és jó lenne, ha a jövőben ő is támogatná a te döntéseidet. Remélem, tudtam segíteni.

Igen, ha öngyilkos leszel, majd a holttested fölött sírva kibékülnek, és minden szép és jó lesz... Így képzelted?