Hogy mondjam meg anyunak, hogy apuval szeretnék élni (külföld)?

Kicsit hosszú lesz. Szüleim lassan 7 éve elváltak. Apám egy örök gyerek, mindig is élte az életét, talán én vagyok az egyetlen biztos pont az életében. Németországban él (nagypapám német, nagymamám magyar). Anyu közben újra megházasodott, lett két mostohatesóm, akik nem bírnak mivel édesapám a tenyerén hordoz, itthon meg átlagos magyar család színvonalán élünk. Itthon mindig azt sulykolják, hogy elégedjünk meg azzal ami van, apám csak egy ingyenélő (megjegyzem nagypapám kis cégénél kezdte, aztán kivált és alapított egy saját vállalkozást), szidják, mert iszik, bulizik, és utazgat ha kedve van (volt mikor depressziós voltam és csak miattam levezetett 8 órát, hogy lásson és velem legyen). Én nem akarok itthon lenni, nyomaszt a környezet, a kirekesztettség és a befásultság. Apu mikor jön, mindig jól érezzük magunkat, ha kiutazok hozzá akkor is úgy érzem mintha család lennénk csak épp anya nélkül (itthon ennek jelét se látom). Apa fogadna, de mondta, hogy ő nem veszekszik anyával mert belefáradt. 14 évesen tudom, hogy nem léphetek csak úgy le, anyut se akarom megbántani, de én itt nem bírom. Mit mondhatnék, hogy ne fájjon neki? Ne az legyen, hogy apu erőlteti ezt?