Előfordulhat, hogy féltékeny vagyok a páromra, másfél éves kislányom mellett? Éreztetek már ilyet?

Kérem,csak az írjon,aki érti miről írok..nem az,aki nem érti..Szeretem a páromat,de a féltékenységemet több ok is előhozta: a kislányom most lépett abba a korszakába,amikor rajong az apjáért,amivel megbarátkoznék,de a környezetem még jobban rátesz erre,sajnos elég sok idős lakik nálunk,akik a jelenlétemben folyton az apjának bókolnak,folyton megsértenek,csak az apjára hasonlít,stb.,az igazság az,hogy az apja,nincs sokat vele,és rosszul esik,hogy én vagyok vele,én szenvedek vele,nekem jut a kellemetlen része,mivel a párom inkább lekenyerezi a gyerekünket ha vele van is,édességet vesz neki,vásárol neki a boltba,órákig nézetné vele a meséjét,mintha pótolni akarna azt az időt amíg velem van,de néha úgy érzem,emiatt én rosszabb szülő vagyok,persze tudom,hogy nem így van,de erre rátesz az,hogy azt hiszik,hogy csak neki mosolyog,csak miatta ilyen a gyerek..nekem meg mintha semmi közöm nem lenne hozzá..Ha az apja szid engem,vagy kritizál,még jobban felerősödnek ezek,mert úgy érzem,csak egy kellék vagyok..