Egy csődtömeg vagyok a legjobb barátnőm mellett. Mit csináljak, hogy ne éreztesse még ezt anya is?

A gimnázium elején lettünk legjobb barátnők, fogalmam sincs, hogyan. Ne értsetek félre, nagyon szeretem, de mostanában így érzem...

A gimiben ő a "népszerű lány", mindenki ismeri, a fiúk odavannak érte, a legdivatosabb ruhákat hordja, stb.

Én pedig ott vagyok mellette, mint valami kísérő. És igenis rosszul esik, hogy csak Neki szoktak köszönni, vagy ha elmegyünk étterembe, esetleg kávézóba, az mindig a "ház ajándéka", amit ő kér.

Minden srác odavan érte és nekem évek óta van egy ilyen plátói szerelem szerű dolgom egy fiúval és most tudtam meg nemrég, hogy Szilveszterkor kavartak. De letudta annyival, hogy neki ez nem jelentett semmit, meg hogy nem is emlékszik rá. Hát köszi, én 3 éve arra a csókra várok, amire ő nem emlékszik (jó, nem pont arra, de értitek). Ő a leghelyesebb fiúkat hülyíti, míg én annak is örülök, ha valaki a házi miatt ír nekem.

Ma itt volt nálunk és kérdezte anya, hogy milyen lesz a félévije. Tudtam, hogy megkérdezi, ezért előtte megkértem, hogy ne mondja el, de elmondta, mert "ő nem tud hazudni" (aha, csak úgy, mint a vízfolyás). Erre most hallgatom, hogy miért nem tudok olyan lenni, mint ő. De ő sem azért 5-ös, mert tanul. Mindenből puskázik, les, matekból annyira buta, hogy egy összeadást nem tud fejben megcsinálni, de az egyik jó matekos lány megírja neki a dolgozatokat. Ismerem, tudom, hogy sosem tanul, mert a szülei amúgy is kifizetik neki a legjobb egyetemeket, ezt nekem megmondta 9.-be. Ő csak azért jött ebbe a gimibe, mert jó a társaság.

Zavar, hogy már anya is ezt érezteti velem.

Mondjam neki? Vagy mit csináljak?