Mért természetes ebben a témában, ha a szülő lehúzza pénzzel a gyerekét?

Az NEM lehúzás, ha az otthon lakó, kereső gyerektől elvárják, hogy beszálljon a rezsibe, a kajájába!

A gyerek pedig menő rucikra, telóra, szórakozásra költi a pénzét. Nem minden szülő áll olyan jól anyagilag, hogy még mindig eltartsa a felnőtt gyerekét! 18-20 évvel ezelőtt, ,ég nem gondolta, hogy mára már nem lesz annyi jövedelme, mint amikor vállalta a gyereket.

De ha a gyereknek nem tetszik, hogy adni kell haza pénzt, menjen albérletbe és éljen meg egyedül. Igaz, akkor nem jut neki szórakozásra, de lehet, hogy még kajára sem.

ez teljesen család függő. van ahol megengedhetik maguknak hogy ne kelljen a gyerek fizetéséből levenni, de van ahol viszont nem (ha eddig szűkölködtek akkor ezzel kicsit jobban tudnak nekikezdeni a hónapnak)

Én annak a híve vagyok, hogy bekell a gyereknek segítenie a pénzével, aki meg reklamál ez ellen annak marad az albérlet.

"Egy fiatalnak nem lehet akármilyen betegsége?2

Elvileg lehet, de azt nem tartom reálisnak, hogy MINDENKINEK, akar fiatal, akár sem, a GYÓGYSZER állandó kiadásként szerepel!!!!

Szerintem az lenne a normális, ha a szülő nem akadályozná a fiatalt a saját élet elkezdésében. Igen, a gyerek adjon bele a rezsibe, ha már úgyis otthon lakik- de szerintem értelmesebb lenne arányosan a fizujával, hogy tudjon félrerakni, hogy el tudjon otthonról költözni. Nem olyan egyszerű az, ha nincs tartalék pénze az embernek, és ha a szülő mondjuk egy 200 000 ft-s kereset felét elveszi, abból esetleg tud félretenni, ha a hónap során többet nem költ az ég egy adta világon semmire, de ha nem keres ennyit? És kevés olyan kezdő fizu van, amiből igenis lehet takarékoskodni, ha a fele alapból elmegy a szülőknek. Igen, ott az albérlet, mint lehetőség- és mi van, ha nem albérletbe akar menni? Mi van, ha házat akar venni, és családot alapítani? Azt kezdőtőke nélkül nem lehet, és hogy legyen már tőkéje, ha azt a kevés pénzét is, amit sikerült összekuporgatnia, elveszik.

És nem tudom, nagyobb házakban hogy van, mi lakásban nem fizetünk egész 40 ezret a rezsire. Ebben benne van a fűtés, áram, víz, minden, ami kell. Még ha egy családi házra is ezt kicsit arányosítjuk, ha vannak legalább hárman (apa, anya, gyerek), akkor tényleg csak akkor reális a fizu felét elkérni, ha valami bazi villában laknak, de a gyerek havi 80-at keres. Lehet, nekem vannak illúzióim, de a rezsi önmagában nem egy hatalmas kiadás, és persze, ha a szülőnek segítségre van szüksége, nyilván meg kell adni, amit tudunk, viszont a gyereknek meg a saját életét kellene elkezdenie, amit nagyon nehéz, ha a szülők ilyenformán visszahúzzák.

Lehet utálni, de én még akkor sem vennék el pénzt a gyerekemtől, ha nálam lakna és sokat keresne. Az az övé, nem nekem dolgozik. És a családi fészek nem egy albérlet, hogy 100 ezreket fizessen a lakhatásért.

Mi sosem voltunk pénzesek, arra mindig jutott, amire kellett, de extrább luxus dolgokat már nem engedhettünk meg magunknak. Aztán a szüleim elváltak, és mivel apámé a ház, ezért anya hitelre vett egy lakást, amiben új életet kezdhettünk (ő, én és a tesóm). Ekkor még a tesómmal mindketten suliba jártunk, tehát kapta utánunk a minimális gyerektartást (legalább fizette apám rendesen, mégha nem is túl sokat), és a családi pótlékot. Aztán rá egy évre én munkába álltam.

Anya azt mondta, hogy ne adjak haza semmit, inkább gyűjtsem a pénzt magamnak.

Mivel nem vagyok hülye, tisztában voltam az anyagi helyzetünkkel, és azt a pénzt, ami az én "fenntartásomra" kellett, anya csak úgy tudta volna kigazdálkodni, ha másodállást vállal. (Ugye itt már nem járt utánam se a gyerektartás, se a családi.)

Mivel nem volt célom kizsigerelni anyukámat, evidensnek éreztem, hogy dolgozó felnőtt nő lévén én fizetem a kiadásaimat és a rezsi rám eső részét.

Első évben úgy emlékszem 26.000 Ft-ot adtam haza minimum + időnként bevásároltam (ez 8 éve volt), és minden évben valamennyivel többet.

Szerintem ez így teljesen normális.

Viszont amit mama csinált anyával anno, az nem volt az. Konkrétan elvette az egész fizetését, hogy majd ő beosztja, és ha anya venni akart magának valamit, akkor könyörögnie kellett a mamának, hogy adjon rá pénzt. Pedig alsó hangon 3x annyit keresett, amennyibe a rezsije került volna. Mama azt a pénzt, amit anya megkeresett, teljesen a magáénak érezte, holott ők tényleg nem éltek rosszul, papa nagyon jól keresett, emellett még a mama is dolgozott szintén nem rossz pénzért. Na ez a lehúzás.

Mert a szocializmusban szocializálódtak, ahol anno megkapták a 3%-os 30 éves OTP hitelt, aminek a törlesztése az átlagbér tizede volt, vagy a tanácsi lakást, és nem fogják fel, hogy ma már nem az a világ van.

Engem szüleim sokat segítettek, és ezt fogom tovább adni a gyerekeimnek is, mert látom, hogy nagyon nagy előny nem 0-ról kezdeni a mai világban. Arról nem is beszélve, hogy a karrier ciklus is eltolódott, nem egy ismerősöm van, aki 5 év egyetem után még évekig minimálbéren gyakornokoskodik, aztán majd 30 körül már jól fog keresni. Ezt nem lehet megtenni nem támogató szülőkkel.