Miért mondjátok mindig ezt?

Szó sem volt arról, hogy élvezném az ilyen emberek társaságát.

DE nem nézem le őket, mert tudom hogy az élet nem olyan egyszerű, mint egy hozzád hasonló éretlen gondolkodású tini? gondolja.

Szóval tévedtem, van még hova fejlődnöd :))))

Jaj utolsó előtti ne vakíts már légyszi.

Menj le egy borsodmegyei kis faluba ahol a nyolc általánossal rendelkező primitív emberek percenként próbálnak kirabolni meg beléd kötni aztán legyél elfogadó és lenézéstől mentes

Figyelj, én például jól tanultam, nem drogoztam, nem cigiztem, nem ittam. De ennek alapnak kéne lennie, ezért nem jár külön pacsi.

Imádtam olvasni, minden zsebpénzem könyvekre ment el, nem jártam még életemben bulizni. Ez sem eredmény, úgy vagyok összerakva, hogy ez érdekelt.

Persze, hogy érettebbnek hittem magam a koromnál. Azt hittem, mindent értek, mindent tudok. Olyanokról szónokoltam, amiről halvány lila fingom sem volt. Pl. hogy létezhetnek szegény családok, milyen felelőtlenek, kb. meg akartam mondani, hogy másoknak mit kéne csinálnia, hisz 16 évesen, zéró élettapasztalattal, úgy, hogy anyu pénzén élek, minden olyan egyszerűnek tűnt.

Az érettségnek nem csak egy mérője van.

Már megint általánosítunk...

A primitív != bűnöző

Ha valaki kulturálatlan, az lehet hogy a nevelése, környezete miatt van, vagy nincs igénye másra(de ez meg függ a nevelésétől), de ez nem ok arra hogy lenézzem/megvessem, Ha amúgy "rendes ember" - persze lesznek negatív érzéseim, és biztos nem fogom keresni a társaságát..

A bűnözőknek is van egy fajtája, a "megélhetési bűnözés", (ezalatt tkp. a lopásra gondolok), amit - még ha nem is respektálok - de azért tudom hogy a körülmények...

Nem azt mondtam hogy senkit nem szabad elítélni, hanem hogy, idézem: "lenézni a - szerinted - primitív embereket"

Jó, lehet itt volt egy kis képzavar, mivel szerintem a primitív, és a bűnöző, az két külön kategória, és én a saját értékrendem szerint fogalmaztam a választ.

Az hogy nem keresem a társaságát, nem feltétlenül jelenti hogy méltatlannak érezném magamhoz(szerintem ez eleve csak olyan embernek fordulhat meg a fejében, aki felsőbbrendűnek érzi magát a többinél(mondjuk az átlagembernél)), egyszerűen csak zavar a viselkedése(Pl.:a fentebb említett köpködés, káromkodás)

Sajnálom, nem olvastam az eddigi hozzászólásokat, csak a véleményem írom le.

Az érettség egy felnőttségi szint, amit nem az mond meg, hogy drogozol vagy sem, jól tanulsz, vagy rosszul. Ennek vajmi kevés köze van az érettség fogalmához. Ez csakis akkor érettség, ha neked is meglett volna már a rosszul tanuló, ágyból ágyba eső, partizó korszakod, de te már ÖNMAGADTÓL felérted ésszel, hogy ez nem jó neked, ezért türtőzteted magad.

A kérdésedben említett mondat eleve furcsa: "minden tini érettebbnek hiszi magát a koránál, közben egyik sem az". Valójában szerintem a megfogalmazás rossz - mármint nem a te megfogalmazásod, hanem általában. A probléma valójában így hangzik: "minden tini érettebbnek gondolja magát, mint amit a szülei gondolnak róla, de mindig a szüleinek van igaza". Na és ebben bizony már van valami!

Annak idején én is meg voltam győződve, hogy felnőtt ember vagyok, aki pontosan tudja, mit csinál, ne kezeljen engem senki sem gyerekként. Felnőtt fejjel már egészen másképp látom a dolgokat, és egészséges esetben te is másképpen fogod látni később. Ha nem, az nem azt jelenti, hogy most már teljesen érett vagy, inkább azt, hogy fixálódtál a mostani szinten.

Nagyon gyakori tévhit, hogy egy motivált, kiegyensúlyozott gyerek érettebb a koránál, mert olyan visszafogottan és jól viselkedik, mint a felnőttek. Többségük stabilabb háttérrel, erősebb szülői példával rendelkezik, ezért optimálisabb a viselkedésük, de ez még nem FELTÉTLENÜL a felnőttség jele. Ez a felnőttes viselkedés többnyire a megfelelő szülői példa követése, nem több.

Sokszor éppen ezekről a "koraérett" gyerekekről bizonyosodik be felnőtt korukban, hogy valójában csak utánozták a szüleiket, és a felnőttes viselkedés mögött kevés volt a tartalom akad. Láttam már erre példát nem egyszer - pl a sógornőm is hasonló: amolyan jól tanuló mintakislány volt, diplomája van, férjhez ment, egyszerűen mindene iskolapélda. Mostanság ütközik ki egyre jobban, hogy a dolgokhoz való hozzáállása semmit sem változott 17 éves kora óta, ugyanaz a duzzogó, magyarázkodó, felelőtlen kis tini, csak éppen 33 évesen, négy gyerekkel.

Ezért is szoktam azon is nagyokat nevetni, amikor a lányok korábban érőnek állítják be magukat pusztán azért, mert ők már eleve családot akarnak és erősebb a megfelelni vágyásuk a szüleik felé, ezért felnőttesebben viselkednek, mint a hasonló korú, lázadozó és csapodár fiúk. Többségük viszont a felszín alatt pontosan ugyanolyan kisgyerek, ha felelősséget kell vállalni a tetteikért, egy konfliktust kell megoldani, vagy az érdekeiket kell érvényesíteni, mint a fiúk, akik mondjuk, lehet, hogy pont utóbbiakban erősebbek, és ettől hiszik felnőttnek magukat, pedig éppúgy nem azok.

Szóval igen, valószínűleg jogtalanul gondolod magad érettebbenk, szerintem te egyszerűen jó gyerek vagy. Félre ne érts, ez nagyon-nagyon jó így! Az, hogy nem vagy érettebb a korodnál, az pontosan azt mondja, hogy ott vagy, ahol lenned kell, ebben semmi sértő, vagy lenéző nincs! Szerintem koraérettnek lenni egyáltalán nem jó dolog.

Ez az egész szarság úgy van beállítva, mint valami verseny, ami azért káros, mert felnőttebb dolgokat csinálni, mint amire készen állsz olyan, mint szilárd alapok nélkül házat építeni: az is megáll, van is teteje, de csak a természet jóindulatán múlik, hogy összedönti e.

A lényeg, hogy élj úgy, ahogy jónak látod, ismerd meg magad és FEJLŐDJ! Ne akarj felnőttebbnek tűnni, ne akarj érettebbnek tűnni, inkább élvezd ki, hogy egy felelőtlen tini vagy, és kövess el minél több hibát, hogy tanulhass belőlük, és ez a tudás érlel majd felnőtté.