Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » ELvált szűlőként, mit tehetek...

ELvált szűlőként, mit tehetek a gyermekem megnyugtatására, és a "családi" békesség helyrehozásáért?

Figyelt kérdés
18 évi házasság után, sikerült elválnom, egy önző, egoista agresszív, és tettleg bántalmazó, és éveken át sorozatosan hűtlen embertől akinek végül is 3 gyermeket szültem. 2 lányt, akik most 15, 13 évesek, és egy fiút aki 10 éves. Én 35 vagyok. Mielőtt megköveznének: szerelemből mentem hozzá, és mivel "jól ért" a nők nyelvén, hittel, és sok reménnyel mindig megbocsátottam. Próbáltam már korábban is válni, de sem lelki, sem semmilyen támogatást nem kaptam, mivel mindentől elzárt. Az utóbbi esetet már nem lehetett, és már nem is akartam titkolni, mert a nyílt utcán, kamerák vették fel ahogy a munkahelyem előtt bántalmazott, és ahogy egy férfi kollégám a segítségemre siet, és közénk ugrik. Elköltöztem albérletbe a 3 gyermekkel együtt, és beadtam újra a válást. 1 év huzavona után elváltunk, és a válás napjáig nem igen törődött a gyerekekkel, mivel a két lányt nem sikerült "beetetnie",az új nője előtt, akivel azonnal összeköltözött az akkor még közös tulajdonunkban lévő házba, hiszen ők emlékeztek a korábbi esetekre, és megválaszoltak az "új hölgyikének", amit persze az apjuk letagadott, hogy az "nem úgy volt". innentől kezdve a 2 lány egyáltalán nem érdekelte, és ki is jelentette nekik, hogy ők nem kellenek neki. Most hogy a válás lezajlott, a gyerekek elhelyezése nálam történt meg, nem is történhetett másként hiszen a bíróság előtt kimondta, hogy nem tart rájuk igényt. A gyerektartást a válás kimondásáig nem is fizette, a gyerekekkel a kapcsolatot nem tartotta. Most azonban, a láthatás kapcsán csak a fiunkkal hajlandó foglalkozni, a két lányt eleve nem is akarja magával vinni, nem mintha azok mennének azok után amit az apjuk rájuk rakott. A fiam amúgy is nehéz természetű, mindig az volt, a válás alatt, amíg az apja hanyagolta, már már kezelhetőbbé vált, azonban mióta az apja él a láthatási jogával amit én nem akadályozok sehogy sem, teljességgel kiborít. Dettó az apja személyiségét, és temperamentumát adja elő. Kíméletlenül önző, akaratos, agresszív, csak akkor és addig érzi jól magát bárhol amíg az ő akarata teljesül, az életünk egész területén "uralkodni kíván", de szó szerint beleszólást követel mindenbe, és parancsolni akar, 10 évesen. Természetesen, ezt sem emberileg nem tehetem meg, sem anyagilag, hiszen nekem 3 gyermekem van nem csak 1, nem úgy mint az apjának, aki csak őt viszi, és folyton a pénzével kápráztatja vásárlással, strandolással, büféztetéssel, és még sorolhatnám...., amiket nekem 3 gyermekre kellene számolnom, nem egyre!!, a gyermektartás szinte az étkezésüket sem fedezi, nem hogy állandóan szórakoztassam őket. A történethez hozzá tartozik az is, hogy időközben társra leltem a bajban, aki így és ilyen körülmények között is elfogadott, a gyermekeimmel együtt, és szeret engem is és segít minket mindenféle módon, ahogy csak lehet. A fiam érintkezései az apjával viszont súlyos problémákat hoz elénk. Konkrétan ma megkaptam, hogy én nem vagyok az anya, csupán azért, mert az apja szerint nekem csak vele kellene törődnöm. Ma meg nem ért ide érte "időben", az meg az új nőjét akarta ide küldeni érte,akivel viszont nem engedtem el, az ügyvédem tanácsára,hiszen ha bármi történik a felelősség az enyém, ha ő bízza rá a nőjére az más, mert akkor az az ő sara. Ráadásul, ha hagyom, hogy ő kénykedvére változtasson a közös megegyezés pontjain, amiben az áll, hogy csak ő viheti el tőlem, akkor vérszemet kap. Nem tudom mit tegyek,a gyermekemmel. Egyre agresszívabb, kezelhetetlenebb minden egyes találkozás után, és nem csak engem, a lányokat terrorizálja, az mellékes is, hogy a páromat nem akarja elfogadni, az apja nőjét meg az elejétől fogva elfogadja. Az önző akaratosságával és az állandó dühkitöréseivel nem tudok mit kezdeni. Kérek mindenkit lehetőleg, csak normális válaszokat adjatok, ami a segítségemre lehet. Köszönöm.

#gyerek #válás #családi kapcsolat #gyermektartás elhelyezés
2015. aug. 7. 18:12
1 2
 11/11 anonim ***** válasza:
100%

A helyzet összetettebb...

Fejlődéslélektani szempontból teljesen természetes, ha a fiúgyermek az apával azonosul, az ő személyiségjegyeit veszi át. Mivel a személyiség 6 éves korra (!) már nagyjából kialakul, ezért teljesen mindegy, hogy most találkoznak-e, vagy sem. Tény, hogy hatással van rá most is, és erősíti a személyiségjegyeit, de itt nem ez a fő gond.

A fő gond az, hogy az apa nárcisztikus személyiség, és mint ilyen, csak azt a gyermekét fogadja el, aki maga is nárcisztikus, a többit elutasítja (ez tipikus jellemzője a nárcizmusnak).


Én az egész életem nárcisztikusok mellett éltem le, mostanra tanultam csak meg kezelni a dolgot. Tapasztalatból írom, hogy a legjobb, amit tehetsz, az az, ha empátiára tanítod. Ezt úgy tudod megtenni, ha mindenféle minősítés, kritika nélkül mindig érzéseket kommunikálsz felé, tehát azt, hogy az adott viselkedése neked hogyan esik. Ezt tudatosan tanulni kell, mert nem erre vagyunk szocializálva, nehezen beszélünk érzésekről, még tudatosítani is nehéz magunkra! Szívből ajánlom az erőszakmentes kommunikáció elsajátítását. Könyvekből, vagy tréningeken tudod elsajátítani. Én már nagyon komoly eredményeket értem el vele, de sok idő és kitartás kell hozzá!

És ha teheted, azért vidd el szakemberhez is, mert az EMK-val is sokat el lehet ugyan érni, de azért érdemes mélyebben is átdolgozni a személyiségét (az ő érdekében), ami viszont házilagos módszerekkel nem igazán lehetséges.

2015. aug. 8. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!