Rossz anya lennék ezért?

Én most kihasználva az anonim oldal előnyeit, őszinte leszek veled.

Én már egy felnőtt nő vagyok, de sosem fogom megérteni, hogy anyukám hogyan tudott lemondani rólam, mikor 8 éves voltam és elváltak. Nyilván nem lehet összehasonlítani két válást, de itt most minden körülménytől függetlenül, mint felnőtt nő - aki az anyaság küszöbén áll - sosem fogom megérteni, és őszintén valahol mélyen belül megbocsájtani anyukám ezen döntését. Pedig mi is tartottuk/tartjuk a kapcsolatot de készülj fel, hogy ez sosem lesz olyan, mintha melletted/veled nőne fel a lányod!

Nyilván lesznek olyanok, akik a hátat mögött azt fogják dumálni, hogy na ez is szép nő lehet, de tényleg ne velük foglalkozz.

#16

csak azt nem értem h miből gondolod h jobban kötődik az apjához mint hozzád az a 2.5 éves gyerek ....????

ha te vagy vele nonstop és az apját keveset látja akkor persze h akkor örül neki - de ettől még nem kötődik jobban max bepótolja a kimaradt időt ennyi !

Anonim oldal, igy en is őszinte leszek. Igen, rossz anya vagy. Es nem azért, mert egy ilyen szituban az apjának hagynad a gyereket, hanem azért, mert a kotodes hianya a te hibád. Te tehetsz arról, h egy ilyen csöpp gyermek jobban szereti az apjat, akit ha dolgozik értelemszerűen kevesebbet lat, mint azt, aki szuletesetol kezdve gondozta, apolta, jatszott vele, es szerette. Ezen utóbbiakat te nyilvan nem, vagy nem teljesen teljesitetted, igy a kislany ahhoz kezdett kötődni, aki mindenzt megadta neki. Szomorú.

Nem vagyok ősanya, vagy nevezettek annak, ha szerintetek mégis, de őszintén...melyikőtök hagyna el 400 kmre a gyerekét? Ott nincs munka? Ugyanmar...ha kellene elmennék diplomával takarítónőnek, es kernek az apjától megfelelő anyagi tamogatast, segitseget, biztositanek neki korlatlan lathatast, de nem hagynám el.

Bocs az elütésekért, telorol irok.