Szerintetek megérdemeltem, hogy kitagadott anyám?

Anyám egyedül nevelt engem és a húgomat. Ha őszinte akarok lenni, akkor soha nem ragaszkodtam anyámhoz, inkább a nagyszülőknél szerettem lenni, minthogy anyám közelébe. Nem tudom miért, de egyszerűen nem szerettem anyámat kiskoromtól kezdve. Neki meg mindig a húgom volt a mindene. Most 25 éves vagyok, 18 éves koromba be is jelentkeztem a nagyanyámhoz lakni, mert nem akartam otthon maradni.

3 évvel ezelőtt anyámnak volt egy autóbalesete, 5 hétig kómában volt, de túlélte. Ma már teljes életet él. Akkor amikor megtudtam, hogy balesete volt, nem éreztem semmi bánatot, egyszer mentem be hozzá a kórházba, többet nem is. Ezek után anyám még végrendeletet is írt, hogy mindene a húgomé legyen, mert ha ennyire nem akarok hozzá tartozni, akkor a halála után se legyen semmim utána. Értem én valahol őt is, de azért mégis csak az anyám.

Mostanában próbáltam javítani a kapcsolatunkon, de mindig elhajott. Csak a húgomon keresztül tudok róla. Tudom, hogy soha nem leszünk puszipajtások, de azért köszönőviszonyba lehetnénk..... De ő képes átmenni az utca túloldalára, ha meglát.

Voltatok már hasonló helyzetbe, mint én? Hogy egyszerűen nem szeretitek valamelyik szülőtöket? Nehéz megmondani miért, egyszerűen szerintem zsigerből nem szerettem soha.