Mit gondoltok, ez jó kis arculcsapás lesz anyámnak? Vagy lesz bármiféle eredménye?

Tegnap elkezdte, hogy le kell fogynom de sürgősen, két hónapom van arra hogy ledobjak 10 kilót, mert egy dagadt állat vagyok, undorító rám nézni. Rólam tudni kell, hogy 15 éves lány vagyok, 175 centi és 75 kiló. Igen erős csontozatom van, amit az anyai nagyszüleimtől örököltem, valamint 8 éve versenyszerűen sportolok (cselgáncs és kézilabda), amiben természetes módon megizmosodtam. Az edzőim sose mondták, hogy bármi gond lenne a súlyommal, és az ő szavukra sokkal inkább hallgatok, mint anyáméra.

Az az ötletem támadt, hogy ha drága jó anyám annyira akarja, hogy betegesen vékonyra fogyjak, akkor egyszerűen csak annyit fogok enni, hogy ne ájuljak el napközben. Tegnap pl csak egy negyed adag makarónit és egy marék málnát ettem, ma pedig egy tányér borsófőzeléket. Ha nagyon érzem az éhséget, akkor vizet iszok rá, hogy elmúljon. Este pár pohár tejet iszok. Szerencsére van elég önuralmam ahhoz, hogy megvonjam magamtól az ételt.

Abban reménykedem, hogy egyszer valakinek fel fog tűnni, miért nem eszek, és akkor majd szépen kitálalok neki arról, mekkora szemét anyám is van.

Mi a véleményetek erről? Jól teszem, ha folytatom, vagy hagyjam a fenébe és egyek normálisan? Anyámmal esélytelen beszélni.