Miért írják mindig gyakorin, hogy költözzön el valaki otthonról albérletbe bármilyen kis probléma esetén, a másik meg, hogy kb. bármit akar a gyerek vegye meg magának?

Mert itt nem "kis problemak"-rol szoktak kerdezni, hanem arrol hogy a szulo tonkreteszi a gyereke eletet es nem kivancsi a velemenyere, nem elhet vele beszelni.

Ne keverd ossze a kis problemat a naggyal. Sokszor tenyleg nincs mas megoldas.

Mert megszoksz vagy megszöksz.

Ha nem tud alkalmazkodni, akkor oróbálja ki milyen egydül; ha rz nem opció, akkor húzza meg magát.

Mert annyiban kimerül sok emberek problémamegoldó képessége, hogy ha valami apró kis gond van, egyből megfutamodik.

Ez nem egy jó hozzáállás, sőt ez a válasz is le lesz pontozva, mert fáj az igazság nekik.

Általában nem a "költözz" az első válasz, hanem írnak egyéb tanácsokat is, de azokat a kérdező általában kizárja. Mondjuk zár az ajtóra, beszélgetés a szülőkkel, főzzön magának stb (attól függ, mi a probléma). És amikor valaki minden megoldást kizár, akkor valóban csak a költözés marad.

A másikhoz nem tudok hozzászólni.