Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Ti mit tennétek a helyemben?...

Ti mit tennétek a helyemben? Nagyon félek 16/L

Figyelt kérdés
Apummal nem egészen jó a kapcsolatom. Alkoholista egyébként. Már egy éve teljesen megszakítottam vele a kapcsolatot mert folyamatosan kritizált és ő tipikusan az az ember hogy ha nem az van amit ő mond akkor nem támogat, pl 14 éves koromban elmentünk nyaralni és teljesen megalázott de tényleg 13 éves koromig vele éltünk és nagyon rettegtem mert lelkileg terrorizált, és nem volt jó az a nyaralás sem, sírtam és haza akartam menni ja amúgy az hogy problémáim vannak nem akarja elhinni szerinte ez csak egy nagy hiszti és milliókat keres mert vállalkozó és nem volt hajlandó fizetni a pszichológusomat amikor ingyenes akkor nem volt és nagyon rosszul voltam de a barátnőjével el tudott menni Prágába nyaralni meg helyekre. Azóta nem igazán vettem részt olyan családi eseményeken ahol apa is jelen volt, vagy nem mentem el rá, vagy próbáltam úgy megoldani hogy ne legyen ott, mert nem bírtam látni. Szóval a testvéreim meg a többiek is azért vannak vele leginkább hogy támogassa őket pénzzel de én inkább mondtam hogy köszönöm szépen nem kérek ebből akkor inkább élek anyummal kicsit szűkösen meg dolgozok suli mellett de akkor inkább normálisabb élet. De valahogy annyi gyűlölet van bennem felé , de ezek kezdtek halványodni és találkoztunk még januárban mert anyukámnak segített valamit és akkor összefutottunk és beszélgettünk pár percet de akkor is nagyon idegesített és ő mindig úgy csinál mintha semmi nem történt volna, de annyira nem zavart. Bátyámnak most lesz a ballagása és el szeretnék rá menni meg veszünk is alkalmi ruhát és ha már megvettük el kéne mennem, de alapból ünneplőnek is vettük nem csak a ballagásra. És ugye csak a szűk családi kör lesz ott, apa anya nővérem bátyám és én. Meg bátyám lányhaverja. És eljutottam arra a pontra hogy nem érdekel kibírok egy ballagást és ott leszek, de most megtudta hogy sulit szeretnék váltani erre apum teljesen kiakadt hogy összevissza hisztizek megint és menekülök minden elől meg hogy szarabbul vagyok mióta pszichológushoz járok ( ő eléggé elveti a pszichológusokat egyszer volt csak és csodálkozik hogy nem segített neki)Ami nem igaz, mert azóta amióta szedek gyógyszert meg segít a pszichológusom ami ingyenes és hetente van (nagy szerencse) sokkal jobban érzem magam (szorongásos depresszióm van) pont hogy a szüleim elől meg a család elől menekülök és pont hogy társaságba mert kolesz és suli, mert nekem kell a környezetváltozás egyszerűen mindenhol jobban érzem magam mint itthon, mert itt mindenki csak lehúz azt érzem. Voltam már koleszos, de nagyon szorongtam ezért nem bírtam de ez már változott és nem szorongok már annyira mint régen. De nem akarja felfogni és le akar beszélni a suliról ahogy a nővérem is, de tudom hogy csesztetni fog folyamatosan vagy tuti szóba hozza a sulit mert ballagás után be akar ülni a családdal étterembe és természetesen ő fogja fizetni így persze a családom többi tagja szeretne menni, de nekem már az nehéz lesz hogy a ballagáson részt vegyek, mert ennyi idő után nem vettem részt családi eseményen nem hogy utána még beüljek de így hogy kritizálva leszek úgy érzem nem vagyok képes elmenni. A ballagás jövőhét csütörtökön lesz, az ünneplés meg a rá következő héten a rokonsággal. Anya szerint el kellene mennem az ünnepségre is mert ezzel csak a tesóimmal szúrok ki hogy nem vagyok ott, és nem kell sokat csak pár órát aztán hazavisz. De én már a ballagáson is szét stresszelem magam mert nem szeretek velük lenni de mostanság javult a helyzet a bátyámmal és a nővéremmel is másrészt meg ők is ott voltak a ballagásomon ezért nem tudom mit tegyek. Eddig úgy terveztem hogy a ballagásra elmegyek de az ünnepségre nem. De aztán arra is gondoltam hogy mindkettőre, de aztán most meg úgy vagyok hogy nem tudom hogy képes leszek e elmenni bármelyikre is. A rokonaim sem támogatnak nem is ismernek, az unokabátyám szerint is csak menekülök folyton, meg hogy nem megy a matek mert hozzá járok matekozni és a tanárok szerint is menjek el ilyen logikai vizsgálatra hogy nincs valami bajom- e , mert gyakorlok nagyon sokat és egyeseket hozok és bukásra állok számolási tantárgyakból fizika kémia matek... és csak lustának tart és ennyi, pedig én nem felmenteni akarom magam csak kivizsgáltatni és így még inkább azt érzem hogy nem képesek elfogadni. Arra is gondoltam hogy elmegyek a ballagásra aztán megyek haza , de az is olyan hogy hogy néz ki az hogy én meg hazamegyek rögtön... A bátyámat megkérdeztem azt mondta hogy nem zavarná ha nem mennék el az ünnepségre, bár szerinte jobb lenne ha az ünnepségre mennék csak el mert ott sokkal többen vannak és kevesebb az esély hogy belém kössön. De láttam rajta hogy nem esik jól neki.

2017. ápr. 30. 14:29
1 2
 11/12 anonim ***** válasza:

Kedves Levélíró!

Szerteágazó, több kérdést érintő az írása.A legfontosabb tisztázandó a betegségének a jelenlegi állapota, ezt a pszichológussal és a gyógyszert felíró orvossal kell megbeszélnie, bár azt írja, hogy jobban van, de hátha egy kórházi körülmények között folytatott kezelés gyorsabban vezetne eredményre.A szorongástól meg kellene szabadulni, mert leköti az energiáit, akadályozza a tanulást. Átmenetileg célszerű lenne a tanulást szüneteltetni, hogy felszabadultabb legyen.Az apa személyét nagyon feketének írja le. Bizonyára vannak rossz élményei vele kapcsolatban, de gyakori az a jelenség is, hogy egy általános, tárgytalan szorongás okozójának kikiáltunk valakit, mintegy racionalizálva az egyébként érthetetlen félelmeinket. Édesapja azt szeretné, hogy vegye simábban az akadályokat, küzdjön meg a nehézségekkel. Ez elfogadható, bár a stílusa Ön szerint megalázó. Vannak emberek, akik a féltésüket rosszul fejezik ki, azt hiszik, ha könyörtelenül a másik fejéhez vágják az "igazságot",az megrendül és változni fog. Ön több megértést várna tőle, de vajon ezt már megmondta neki, vagy csak elhúzódik tőle és gyűlölködik? Nem célravezető. Beszéljen vele, legyen vele többet együtt, csak így lehet javítani a kapcsolatot. Vegye fel az új ruháját, menjen el a ballagásra és az ebédre, ne az apjára koncentráljon, hanem a bátyjára, az a nap az ő ünnepe, melyre mindannyiuknak egy életen át emlékezni kell. Ha megjegyzést kapna az apától, hárítsa el: majd máskor beszéljük meg, ma beszéljen a bátyám az eddigi és a jövő életéről. Kérje meg a bátyját előre, hogy beszélje meg az apával, hogy aznap ne legye viszálykodás, próbálják ünneplősen érezni magukat. A kezelő pszichológus tud segíteni a tanulási képesség felmérése és a pályaválasztás ügyében, de ezt csak az állapotának javulása után célszerű napirendre tűzni. Amikor az ember otthon egyedül van, erősödnek a szorongások, közösségben vannek elterelő élmények. De a problémát meg kell oldani, nem elég elterelni róla a figyelmét, ezért a kollégium nem jelent igazi megoldást, sőt másféle szorongás eredője lehet. A közösséget élvezni, jól élni benne kiegyensúlyozottabb állapotban lehet. Végezetül: biztos, hogy Ön is oldottabb, boldogabb szeretne lenni. Az egész családja is így érez, higgye el! Próbáljon elengedni sérelmeket, megbocsátani, úgy viselkedni a családi körben, mintha máris boldogabb lenne. A levelében leírt rossz helyzetéből tanulja meg azt, hogy ezt kerülni kell, ezen változtatni kell, mert rossz, boldogtalanná és tehetetlenné tesz.

2017. máj. 2. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat. Elmentem ballagásra és kibirtam, de az ünneplésre nem megyek el mert kijelentette hogy ő be fog rugni elotte ezert tartsuk este.
2017. máj. 11. 19:38
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!