Ti elfogadnátok a tandíjat a szüleitektől? Vagy inkább választanátok egy ingyenes képzést?

Kinéztem magamnak egy szakot, de valószínűleg csak az önköltséges képzésre vennének fel. Jó tanuló voltam, kitűnőre érettségiztem, tehát nem arról van szó, hogy csak melegedni jártam be az iskolába, de még így is nagyon kevés pontom van és a felvételi határidőig már nem tudnék annyit összeszedni, hogy felvegyenek államilag támogatottra. Így is kihagytam egy évet, de többet már nem szeretnék, hanem szeretnék végre tanulni, hogy legyen egy normális végzettségem. A szüleim ebben mindig támogattak, ők is szeretnék, hogy egyetemre menjek és olyat tanuljak, ami érdekel, a tandíjat is kifizetnék, de olyan hülyén érzem magam...azért nem kevés pénzről van szó (250.000.-/félév és még ott vannak az egyéb költségek pl. utazás vagy ha nem vesznek fel kollégiumba, akkor az albérlet). Nyilván én is szeretnék majd dolgozni, de egyelőre még nem tudom, hogy milyen lehetőségeim lesznek, hogyan fogom bírni stb., de ennyi pénzt nem tudnék egyedül összeszedni, max. a töredékét.

Ezen kívül van még egy szak, ami bár kevésbé, de azért mégis érdekel. Közelebb is van, vidéken (tehát az albérlet árak is olcsóbbak) és erre a szakra államilag támogatottként is be tudnék jutni. Ugyanakkor tény, hogy a másik képzés sokkal szimpatikusabb.

Ti ebben az esetben mit tennétek, melyiket választanátok?