Miért sír anyám lassan már naponta, hogy soha nem lesz munkám?
Folyton azzal jön, hogy manapság milyen nehéz munkát kapni, meg főleg megtartani az állást, el kell adnom majd a lelkem, különben örökre munkanélküli leszek, meg hogy csináljak jogsit mert anélkül se lesz belőlem semmi, meg sokszor csak úgy, különösebb kontextus nélkül sírdogál, hogy sose fogok munkát kapni.
(Jelenleg is dolgozok, imádom az állásom, előtte is dolgozgattam pár helyen, mindenhol szerettek és azt akarták, hogy ott maradjak náluk dolgozni)
Nem új probléma ez, már kisgyerekként is, ha rosszul viselkedtem, akkor jött a "munkahelyen ilyet nem szabad ám", meg "ott majd nem nézik ezt el". Ha tüsszentettem, csuklottam, csapvizet ittam, pattanásom nőtt, ilyesmik, akkor egyből kaptam ezeket. Mostanában viszont egyre jobban elfajul.
Bármit mondok neki, vagy bármi történik, abból kihozza, hogy amiatt nem lesz munkám. Sportolni akarok? Munka mellett nem szabad. Időt töltenék a párommal? Munka mellett nem szabad. Nem akarok jogsit? Munkanélküli leszek életem végéig. Lecseréltem a facebook borítóképem? Emiatt nem fognak felvenni sehova. A sor még végtelen...
Miért csinálja ezt??
Arról már lemondtam, hogy megváltoztassam, így nem feltétlenül azt akarom megtudni, hogy "mit tegyek", hanem az érdekelne, hogy ez neki miért jó? Vagy hogy miért lehet ennyire ráfeszülve a munka témára? Ez valami betegség?
válasza:Amikor még csak a kérdést olvastam el, tehát annak a leírását nem, azt hittem, hogy a kérdező 19-20 éves lehet és otthon az ágyon tévézve nyugtatja az anyját, hogy "nyugalom anyuka, lesz majd meló".
Azonban a részletek elolvasásával egy pozitív kép tárult elém. Egyetemistaként ez egyáltalán nem rossz, hogy el tudod tartani magad és külön élsz. Sőt, ha majd elvégzed az egyetemet, akkor lehetőséged lesz elhelyezkedni a saját területeden, és akkor még jobb lehet a helyzet.
Édesanyádat pedig nem értem - ha egyszer, nálad sincs gond és neki sem voltam valamilyen korábbi munkahelyi traumája, akkor vagy valami üldözési mániája van szegénynek, vagy sok ideje van munka mellett és emiatt már mindenen rágódik, vagy csak a szokásos anyai aggodalom (amivel alapvető nincs baj, bár azért ez már túlzás). Ha pedig a vezetői engedélyt csak 25 éves korodra szerzed meg, nem maradtál le semmiről. ;-)
Egyébként most mit dolgozol, és az egyetem után hol szeretnél elhelyezkedni?
Könyvtárosnak tanulok, most egy főszékesegyházi könyvtárban dolgozok régi könyvekkel, és ide jöhetek is majd heti 5 napban 8 órára, ha végeztem a sulival. Hát, nem leszek belőle milliomos, de kijövök belőle, és nekem úgyis többet számít, hogy élvezzem amit csinálok.
Jogsit abszolút nem akarok, kevés dologtól félek, de autóban rettegek.
válasza:#23
Anyu többször is elvetélt, nehezen jöttem össze, és én is inkubátorban kezdtem a pályafutásom. Akkor ez okozhatja? Még ennyi idő után is??
válasza:Lehet, hogy fel fogok keresni egy szakembert.
Köszönöm a segítséget!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!