18 évesen valóban lehetek ennyire korlátozva?
Fél éve vagyok 18 éves. Úgy érzem, anyám eléggé korlátoz. Mindent tudni akar, hogy mikor és mit csinálok, illetve kivel.
Többször volt már olyan jellegű vitánk, hogy elkezdte mondani, hogy amíg az ő házában lakom, ő tart el köteles vagyok mindenről beszámolni neki, mert jogában áll mindent tudni.
Nos, én úgy gondolom, hogy valamilyen szinten nyilván, mert tényleg ő tart el és persze, igaza van, de sokszor úgy érzem, hogy túlságosan úgy hiszi, hogy mindenhez köze van.
Ha azt mondom, hogy mondjuk holnap később jövök pár órával, mint szoktam (kb este fél 7, 7 fele érek haza) akkor rögtön jön a kérdés, hogy miért. Félig meddig elmondom neki és utána az sül ki belőle, hogy örüljek neki, hogy ő megengedte, merthogy ha ő azt mondja, hogy nem mehetek el, akkor nem mehetek.
Úgy érzem, nyilván valamilyen szinten felettem áll, mert idősebb, szülőm és eltart, de akkor is megvannak a saját jogaim, nem ?
Tehát én úgy látom, hogy ennek úgy kellene lennie, hogy ő megkérdezi, hogy hivá megyek, elmondom és akkor ő jóváhagyja, mivel (jogilag) felnőtt vagyok.
Mondtam egyáltalán olyat, hogy nem enged el ? Vagy attól, hogy az ő házában lakom, megteheti ugyanazokat, mint egy 12 évessel?
Lehet, hogy ezt csak én látom rosszul, mert fiatal vagyok és "lázadok" vagy bármi, de mégis igazságtalanságnak gondolom ezt az egészet. Miért hiszi, hogy ennyire korlátozhat ?
Mellesleg mikor kisebb voltam (15-16) sokkal engedékenyebb volt velem, és ahogy idősödöm, egyre-jobban próbál korlátozni.
Sok mindent nem akar engedni, mert ő arról úgy gondolja, hogy rossz és konkrétan megtiltja. (Pl a tetoválást is...)
Szóval abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy ezzel a helyzettel mit lehetne kezdeni ?
Nekem kellene változtatnom valamit, mert rosszul látom, vagy esetleg neki ?Vagy mindkettőnknek ?
Mi lenne a jó megoldás ?
Köszi a válaszokat előre is
18/L
válasza:#10 és #11 mindkettőtök válaszát "jó volt" olvasni, mert legalább látom, hogy nem csak velem történik ilyen.
És ötletet is adtatok, ami remélem beválik
válasza: válasza: válasza: válasza:Semmivel se vagy felnőttebb, mint tavaly, csak elmúltál 18. Ugyanúgy ő tart el, ő fizeti a bulikat, ő veszi a ruhád, stb.
Annyi a különbség, hogy ha baromságot csinálsz, akkor innentől nem anyád vonják felelősségre, hanem téged. Ez a 18 éves kor csak egy jogilag értelmezhető határ. Társadalmilag xart se jelent, mert nem lettél önálló, önellátásra képes, független fiatal felnőtt.
Anyáddal a konfliktusokat is pont ez okozza. "Azt csinálok, amit akarok, elmúltam 18, semmi közöd hozzá!" De azért adhatna egy ötezrest, hogy meg is tudod valósítani a nagy önállóságot, ugye? ;)
Egyre több konfliktus van köztetek, amire anyád úgy reagál, hogy egyre szigorúbb.
Próbálj meg kicsit simulékonyabb lenni, és hidd el, hogy jobban meg fog bízni benned, és szabadabbra enged.
Hidd el, hogy van rosszabb. ;)
Ismerős csaj is kiverte otthon a hisztit, hogy ő elmúlt 18 éves, oda megy, ahova akar. Apja csak annyit mondott, hogy igazad van. A kiscsaj elment bulizni. Aztán hajnalban érte a meglepetés, hogy nem jó a kulcsa a zárhoz. Apja csak annyit mondott, hogy ugyanaz érvényes, mint délután: 18 elmúlt, azt csinál, amit akar, oda megy, ahova akar. Ő többet nem felel érte.
válasza:"A kiscsaj elment bulizni. Aztán hajnalban érte a meglepetés, hogy nem jó a kulcsa a zárhoz. Apja csak annyit mondott, hogy ugyanaz érvényes, mint délután: 18 elmúlt, azt csinál, amit akar, oda megy, ahova akar. " - az is hülye, aki ilyenkor nem rendőrrel megy vissza, megfegyelmezni a magáról megfeledkező apucit/anyucit.
Ugyanis a szülő NEM istenkirály, hogy kitehessen az a bejelentett lakcímedről. (végső soron persze kitehet, egy hosszas hatósági procedurával, HA...)
válasza:Aha, tehát azért nem akarsz költözni, mert jó, hogy minden alád van téve.
Akkor viszont annyira mégsm lehet szar a dolog.
Figyelj, én sem tudtam hová menni, mégis dolgoztam, tanultam és leléptem.
Maradhattam volna, mert nem hajtottak el (szóban), csak épp elegem lett, hogy arró is számoljak be, mikor szarok.
válasza:Egyébként 18 az SEMMIT nem jelent, attól NEM leszel felnőtt!
Akkor leszel az, ha eltartod magad!, dolgozol és külön költözöl.
Addig viszont alkalmazkodni kell, ahogyan a főbérlő is kirakhat, ha folyton szétbarmolod a lakást.
Hiába vagy "felnőtt", nem egy barlangban élsz.
És én 28 vagyok, a párommal élek, de ALAP, hogy megmondom neki, hová megyek, mikor jövök (és viszont).
Nem azért, mert különben összever, hanem ha bármi bajom lesz, legalább tudjon mit mondani a rendőröknek.
Pont ezt akartam elkerülni, hogy mindenki azzal jöjjön, hogy a 18 nem jelent semmit.
De szerintem érthetően leírtam, hogy nyilván van valamennyi köze a dolgaimhoz, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt ő gondolja.
(egyébként pedig nem kérek tőle pénzt és a ruháimat sem ő veszi nekem, hanem ÉN A SAJÁT DIÁKMUNKÁN KERESETT PÉNZEMBŐL)
És egyáltalán nem mondom neki azt soha, hogy semmihez nincs köze csak nem gondolom, hogy így kellene viselkednie, mintha én valami kisgyerek lennék.. főképp, hogy régebben sokkal engedékenyebb volt, pedig én mindent ugyanúgy csinálok, mint kisebb koromban.. ugyanolyan vagyok
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!