Ezzel tényleg kihasználom a szüleimet?

Egy éve költöztem el otthonról a munka miatt, most kb 60 km-re lakom a szüleimtől. Az albérletet magam fizetem, a számlákat úgyszintén, soha nem kértem azóta sem egy forintot sem a szüleimtől. Sőt egyetemi éveim alatt sem, mivel ösztöndíjas voltam (sőt, 9 hónapig külföldön tanultam és magas ösztöndíjat kaptam, amiből végül itthon egy autót tudtam venni magamnak), és korrepetáltam is néhány gyereket, így nem kellett pénzt adniuk ha venni szerettem volna valamit, vagy menni akartam valahová. Mióta elköltöztem, azóta ha hazalátogatok többször pakol anya nekem össze zöldséget, gyümölcsöt, húst és tojást, mivel kertészkedek, és néhány tyúkot is tartanak. Éppen ezért nem szeretik, ha vennem kell ezeket. Már néhány embernek ez is szúrta a szemét, de a múltkor a szüleimtől kaptam egy csizmát csak úgy, mindenféle ok nélkül, és az autóm biztosítását is kifizették. Ekkor néhány rokonom azzal kezdett vádolni, hogy én csak kihasználom a szüleimet és egy semmirekellő ingyenélő vagyok. Akkor persze mintagyereknek tartanak, ha pl apának kiváltom a gyógyszereit és nem engedem, hogy kifizessék, vagy anyát lepem meg valamivel, amiről tudom, hogy szüksége van rá. Nagyon rosszul esett, hogy ezek miatt elmondanak minden semmirekellőnek, hiszen nem szeretném kihasználni a szüleimet. Soha nem vártam el, hogy drága dolgokat vegyenek, ha szerettem volna valami drágább dolgot venni, összespóroltam rá a kis pénzemet. Egyetemi éveim alatt soha nem engedték, hogy fizessek a rezsibe, ezért többször én vásároltam meg a dolgokat a háztartáshoz, és a házimunka nagy részét átvállaltam anyától. Ez mai napig így van, ha otthon vagyok, szívesen segítek a főzésben és a takarításban, elvégre nem azért megyek haza, hogy kiszolgáljanak. De úgy látom, sokak szerint ez sem elég.