A mérgező szülő miért mond ilyeneket?

A mérgező szülő nem az, aki a felnőtt gyerekét önállóságra akarja ösztönözni és igen, legtöbb esetben a szülő rontja el a gyereket, mert neki kéne nevelni és példát mutatni normálisan. (Ami nem egyezik meg azzal, hogy ki van nyalva a valaga, nehogy megsértődjön.)

Egy mérgező szülő olyan, mint az anyám, aki képes volt üvölteni, csak mert nem azon nyomban olvastam el egy szorgalmi feladatot, mikor akarta. Konkrétan azt mondta nekem, hogy neki nem kell olyan gyerek, aki nem csinálja, amit mond. Vagy, mikor simán otthagyott kiskoromban az alkesz rokonunknál egy hétre nyaralni, mert fontosabb volt neki, hogy mit gondolnak majd 5 faluval arrébb, ha nem megyek, mint az, hogy én biztonságban vagyok e. (Tudta, hogy magamtól nem mennék oda ezért becsapott, azt hazudta máshova visz, aztán ott hagyott.) Aki simán kidobta a tudtom nélkül a cuccaimat, csak mert neki nem tetszett aztán letagadta a nyilvánvalót. Aki vásári majomként parádéztatott mások előtt, beöltöztetett, szerepeltetett, mikor tudta hogy mennyire nem szeretek szerepelni. Mikor szekáltak, megvertek suliba kerek perec megmondta, hogy ez az én hibám, miért nem viselkedek normálisan, meg hogy ha nem a gyereke lennék ő sem állna velem szóba. Aki 40 fokos lázzal is bezavart suliba, mert 4 lázmerő után is állította, hogy én hazudok, aztán nem érti, miért kerülök kórházba, biztos az én hibám. Aki a beleegyezésem nélkül döntött sulitól kezdve az utolsó zokniig és utána nem érti, hogy ez engem miért zavar. Aki sírásig szekált a fóbiámmal, mert szerinte vicces, mikor sírok. Mikor már elköltöztem is képes volt olyat tenni, hogy az egészségem, de rosszabb esetben az életem is rámehetett volna, csak mert "nem fogadtam szót" és még neki állt feljebb. Nekem nincs jogom szomorúnak lenni, ne nevessek, mert idétlen, ne köhögjek, mert idegesítő, neki soha semmi nem jó, amit én csinálok. Sorolhatnám napestig, de mindenre az volt a válasza, hogy "nem emlékszik, én értem félre, ilyen nem történt, ő csak jót akart". Folyton azt hallgattam, hogy ha felnőtt leszek megértem, de nem értem. És akkor még én mindig szerencsés vagyok, mert nem ivott, nem éheztünk és nem vert, de akkor is szar volt, mert nem voltam más, csak egy báb, egy trófea, akivel lehet hencegni a melóba és ennyi. 21 éves vagyok, de nem is ismer, semmivel nem tud többet rólam, mint egy tanár és nem is akar ezen változtatni. (Adatok, külső és ennyi.)

Kérdező, ezeket azért mondja az ilyen szülő, hogy manipulálja a gyerekét. Persze nagyon függ a szituációtól meg, hogy alapból milyen a kapcsolat. Nem minden szülő rossz, aki számon kér, de nem mindegy, hogy hogyan és mennyit. Félnek, hogy a gyereknek felnyílik a szeme és rájön, hogy mennyivel jobb lehetne neki.