Ti haragudnátok?

Kíváncsi lennék mi az a név.Amúgy persze,én sem ugrálnék örömömben,ha a lányom előállna ezzel,de ha már felnőtt,akkor az ő döntése.

Nem, az ő döntése, de attól én nem fogom az új nevén szólítani :)

Én nem haragudnék. Te neved,neked kell veled élni. Te dolgod, a szüleid anno azt találták szépnek, de te , ha nem érzed magadénak, nem tudsz azonosulni vele, lenne , amit sokkal szebbnek találsz, vagy sokkal jobban illik hozzád, ami nevet szívesebben viselnél, úgy érzed, akkor hajrá.

*Pláne ha még cikiznek is vele, akkor meg főleg engedném, ha ilyen érzelmi oka van, hogy te érzékeny vagy, és fáj, hogy piszkálnak.

Nekem elég ritka (pedig magyar) keresztnevet adtak a szüleim. Oviban, alsóban, sőt még felsőben is sokat cikiztek miatta, én is nagyon utáltam. De ahogy teltek az évek mindenki felnőtt, ma már csak a rácsodálkozás megy a névre. Én is megszerettem, megtanultam együtt élni azzal, hogy senki se tudja elsőre leírni, megérteni, majdnem mindenkit ki kell javítani az első pár alkalommal és minden hivatalos ügynél betűzöm, mert már kaptam elírt névvel számlát :D

A névváltoztatással a régi sérelmeid nem fognak eltűnni...

Engem is sokat csúfoltak gyerekként a nevem miatt. Nem szerettem... aztán felnőttként egyre több ismeretlen dicsérte meg bemutatkozás során, amitől megváltozott a véleményem. Igaza van az előttem szólónak, ettől nem fognak elmúlni a gyerekkori sérelmeid. Sajnos a gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni :(

Az attól függ, hogy te magad is gáznak érzed-e a neved, vagy azért nem szereted a neved mert kiskorodban csúfoltak miatta.