Ha egy apa elhagyja a gyermekét, mondván, hogy nem akarja (ra), mit érez? Nem mardossa a lelkiismerete egy életen át? Hogy lehet így élni, hogy van egy gyereked és nem vagy kíváncsi rá.

Én biztos kíváncsi lennék rá. Szegény gyerek nem tehet arról, hogy a szülők nem tudtak normálisan védekezni, de azért őszintén remélem, hogy velem nem fog ez megtörténni.

26/F

Egyeske, aki nem akar gyereket az HUZZON GUMIT! Ennyi, NEM CSAK a nö dolga a védekezés :)

Ha meg derogál neki a koton, akkor vegye figyelembe, hogy gyereket csinálhat ;)

Ötös, látom, nem fogtad fel, amit az előtted lévő írt: én ha nem akarok teherbe ejteni egy nőt, akkor védekezek.

Tartós kapcsolat ide vagy oda, mert utólag nincs jogom problémázni, hogy őhölgyeménye babát vár, mikor én semmit nem tettem azellen, hogy ne legyen így.

34ffi

Bizony tatós kapcsolatban is gumi vagy gyógyszer-megszakítás, és nem azért, mert nem bízok a barátnőmben, de elég az, ha elfelejti a gyógyszert, esetleg valami mást is szednie kell, ami kiüti a fogamzásgátlót.

15 éve élek nemi életet, volt 4-5 kapcsolatom, és még egy "véletlen" gyerekem sem lett, csak a feleségemmel közösen vállalt kislányom. :)

34ffi

Nézd Kérdező, a nő ugye mehet abortuszra is, ha nem kívánja a terhességét (meg utólag is lemondhat róla), a férfinak meg összesen ez a lehetősége van a nem kívánt terhesség lereagálására.

Szóval szerintem pont úgy van vele, mint a nők az abortusszal, van, aki bánja, van, akinek bántja a lelkiismeretét, és van aki utólag is úgy gondolja, hogy az adott helyzetben a leghelyesebb döntést hozta meg, és egyáltalán nem bánja meg. Úgy lehet így élni, ahogy lehet abortusz után, lehet örökbe adás után... ki megbánja, ki egyáltalán nem.

Azok a gyerekek, akiknek apa nélkül kell fölnőniük, elég sok kihívással kel szembenézniük. Minél idősebbek, egyre tisztábban látnak bizonyos dolgokat. Nem csak az a baj, hogy szerencsétlenek rádöbbennek, hogy az életük sokkal könnyebb lenne, ha az apjuk is mellettük lenne, hanem nem biztos, hogy lesz-e egyáltalán férfi példaképük. Ez sajnos nagyon nagy probléma.

Nos, az az ember, - nem számít, hogy ő a gyerek anyja vagy apja - aki nem kíván részt venni gyermeke életében, az bizonyára nem egy egészséges vagy érett lelkű ember. Nagyon nagy baj, hogy az ilyenenek nem fut át az agyukon, hogy a felelőtlen cselekedetükkel, hogyan sebzik meg a gyereket és azzal sincsenek tisztában, hogy mekkora értéket dobnak el maguktól. Tökmindegy, hogy a férfi akarta a gyereket vagy sem, a gyerek már megszületett és neki is vállalnia kell a legalább a rászabott felelősséget. Svédországban a férfinak nem kell gyerektartást fizetnie, ha a gyerek akarata ellenére született meg. Szerintem ez gáz. Igen, a svédek gazdagok, az ottani fizetésnek köszönhetően egy egyedülálló anyuka gyerektartás nélkül simán biztosítja a gyerekének a megfelelő életszínvonalat, de ez akkor is etikátlan. Sokan reménykednek abban, hogy itt Magyarországon is bevezetik ezt a rendeletet. Én ellene vagyok. Ha az apa nem akar részt venni a gyerek életében, akkor ne tegye, viszont annyival tartozik neki, hogy legalább anyagilag megkönnyebbíti a helyzetét, ha már érzelmileg képtelen támogatni.