Mit tehetnék, hogy az abortusz után ne utáljon meg az anyám? Ne mondjam el inkább?

Egy barátnőmnek egy év alatt két abortusza volt. Rendesen védekeztek, ezért nem is gondolta, hogy terhes, így épp időben volt.

Az elsőnél félt a szülei reakciójától, ezért nem mondta el. Viszont a másodikat igen, és meglepődött, mert akárhogy döntött volna, mellette álltak volna. Elvetette és a szülei mindenben segítettek.

Nem biztos, hogy anyukád rosszul reagálna. A te tested, a te életed. Én sem tartanám meg, ha most becsúszna. Mindent megteszek, hogy ne legyen ilyen, de lássuk be, előfordulhat. Erről anyuval beszéltünk már, megmondtam neki, hogy nekem még jó pár évig nem fér bele a terveimbe, a párommal is ebben állapodtunk meg. Úgy állt hozzá, hogy az én döntésem. Szerintem egy anya nem fordul el csak emiatt a lányától.

Nyugi. És ne aggódj az abortusz miatt, barátnőmnek pár óra alatt megvolt mindkettő, már mehetett is haza, senki nem is vette volna észre rajta.

Én az anya oldaláról tudom leírni a saját véleményemet.

Abortusz ellenes vagyok, pláne olyan helyzetben, mint a tiéd (más kérdés, ha olyan anyagi színvonalon éltek, hogy éheztek pl.). Tehát nem értenék egyet a döntéseddel, ha a lányom lennél. De! Ezzel együtt a véleményemet egyszer elmondanám, de a döntést rád bíznám, semmiképpen nem erőltetném, hogy megtartsd, ha nem akarod. Felnőtt vagy, te tartozol felelősséggel a tetteidért. Az pedig fel sem merülne, hogy emiatt nem állnék veled szóba többet.

Te ismered a legjobban anyukádat; biztos sejted, hogyan vélekedik az abortuszról. De még ha ellenzi is, nem hiszem, hogy emiatt elveszítenéd őt, hiszen mint írod, egyébként jó a kapcsolat köztetek.

Drága Szüleim!

Már 3 hónapja itt vagyok az egyetemen, és még nem írtam Nektek. Nagyon szégyellem magam, de ígerem, hogy most mindent bepótolok! De mielőtt még folytatnám a levelet, kérlek, üljetek le! Semmi esetre se olvassátok tovább a levelet állva!! Már majdnem teljesen rendbe jöttek az égési sérüléseim, és a sokkot, amit az okozott, hogy ki kellett ugranom a negyedik emeletről, szinte egészen kihevertem. Csak 2 hetet kellett a kórházban feküdnöm, már majdnem jól látok, és az a szörnyű hányás is csak egy héten egyszer jön rám. Mivel a tüzet én okoztam, 1 milliót kell fizetnünk az egyetemnek a károkért, de ez mind semmi, hiszen az a lényeg, hogy életben maradtam. Az volt a szerencsém, hogy a szemközt lakó férfi észrevette, mi történt, és kihívta a mentőket és a tűzoltókat. Ő volt, aki aztán meglátogatott a kórházban, és mivel, nem volt hova mennem (a szobám hamuvá égett), olyan kedves volt, hogy felajánlotta, lakjam vele. Egyszobás lakása van, de azért nagyon jól megvagyunk. Ő vagy kétszer olyan idős, mint én, de őrülten egymásba szerettünk, és össze szeretnénk házasodni. Még nem döntöttük el, hogy pontosan mikor, de még azelőtt megtartjuk az eskuvot, mielőtt túl feltünővé válik, hogy terhes vagyok. Bizony drága szüleim, anya leszek!!!

Tudom, hogy alig várjátok már, hogy nagyszülők lehessetek, és biztos vagyok benne, hogy a kisbabákat (merthogy hármas ikrek leszenek) azzal a szeretettel fogjátok körülvenni, amivel engem is kiskoromban. Az egyetlen dolog, ami egy kicsit késlelteti az esküvőnket az egy fertőzés, amit a vőlegényem szedett össze valahol. Emiatt most megint kórházban vagyunk, mert persze én is elkaptam, de már sokkal jobban vagyunk az antibiotikumoknak köszönhetően, amit vénásan adnak nekünk. Az orvosok valami szifilisznek hivják a betegséget, azt hiszem.

Tudom, hogy a férjemet tárt karokkal fogadjátok majd, és hamarosan olyan lesz majd, mint egy igazi családtag. Nagyon kedves ember, és bár nem végezte el a 8 általánost sem, rendkívül ambíciózus. Természetesen más vallású, mint mi, de tudom, hogy milyen toleránsak vagytok, és így az sem fog titeket zavarni, hogy sötétebb a bőre, mint a mienk. Biztos vagyok benne, hogy legalább annyira fogjátok majd szeretni, mint én!!! Mivel nagyjából a ti korotokbeli, biztos nagyon jól kijöttök majd egymással, ha majd hazaköltözünk hozzátok a gyerekekkel (mert hát a mi lakásunk túl kicsi ennyi embernek). Az ő szülei is nagyon rendes emberek, azt hiszem, az apja valami híres kábítószercsempész Afrikában, ahonnan a jövendőbelim is származik...

Most, hogy már mindenről részletesen beszámoltam, azt hiszem itt az ideje, hogy bevalljam nektek, hogy nem égett le a lakásom, és így nekem kutya bajom, nem is voltam kórházban egy napot sem, nincs se vőlegényem, se szifiliszem, se semmilyen néger pasim. Az igazság az, hogy meghúztak analízisből meg makroból, és kettest kaptam informatikából, és csak azt szerettem volna tudatosítani bennetek, hogy vannak ennél a világon sokkal rosszabb dolgok is!

Sokszor csókol

Lányotok

Nem akarok szőrszálhasogató lenni, mert jó olvasni a nem ítélkező meg gyerektukmálós válaszokat, de a "nem vagyok abortuszpárti, de ez esetben támogatom" pont azt jelenti, hogy abortuszpárti vagy. Hogy van olyan helyzet, mikor az a jó, vagy inkább a jobb megoldás.

Nem azt jelenti az abortusz támogatása, hogy "minden gyereket vetessünk el", hanem aki úgy gondolja, éljen vele, ha indokolt.

A 9 hónaposnál fiatalabb gyerekek megölése nem gyilkosság, csak a 9 hónaposnál idősebbekké. 9 hónaposnál fiatalabb gyereket nem lehet meggyilkolni, őket egyszerűen vissza lehet csinálni: https://www.youtube.com/watch?v=FPBZ2Q0mY7g

Ne parázz, anyukád nem fog gondot csinálni abból, hogy az unokája te általad családon belüli erőszak áldozata lett és belehalt. Ez manapság normális és általános dolog a nők körében. A nőnek joga van azt tenni a testében tartózkodó gyerekével, amit csak akar, a nő általi családon belüli erőszak magánügy és felelősségteljes döntés. Senkinek semmi beleszólása nincs!!! You go girl!

Ne az oldal alapján hozd meg a döntésedet, édesanyádat nem ismered.

Húgomnak nagyon hasonló szituban volt abortusza, ők végiggondolták a sráccal (kapcsolatba csúszott be), akár meg is tudták volna tartani, ha akarják, de anyával simán meg lehetett beszélni, sőt, anya mondta, hogy valóban fiatal, valóban az egyetem, stb. És hogy ne kövesse el azt a hibát, mint ő (szintén baromi fiatalon szült, nem bánta meg, imádja az összes gyerekét, de tudja, mivel jár a dolog, hogy kimaradnak a fiatal évek).

Ha úgy érzed, hogy vagy olyan kapcsolatban édesanyáddal, akkor mondd el neki, hallgasd meg a véleményét! Lehet, hogy nem fog veled egyetérteni, de neked is sokat fog segíteni, hogy hallhatod más szempontból. És tudod mit? Az is egy szempont, hogy nem hagyod magad elbizonytalanítani akkor sem, ha nem ért veled egyet a számodra fontos személy. Ebből (is) látszik, hogy megfontoltan hozol meg egy döntést, nem csak azért, hogy baj történt, sumákoljuk el.