Jogosan esik rosszul?

Részben érthető, hogy anyukád tartott attól, hogy nem találná el az ízlésedet ékszerek terén (bár akit 19 évig nevelt és együtt élnek, nem lehet nehéz kitalálni vagy kipuhatolózni, hogy minek örülne...). És az utalványt, ha nem tőled kapta, bár nem volt túl elegáns húzás, hogy továbbadta neked, lehet, hogy nem tudta, mikor járt le, így odaadta, gondolván, hogy ezzel te le vagy tudva, mert egyébként kevés ideje van vásárolni. Mondjuk nálunk anyukám ha kap valami utalványt vagy ruhát vagy bármit, ami nem tetszik neki, nem jó rá, nem tudná levásárolni abban az üzletben, akkor simán odaadja nekem vagy valamelyik családtagnak (persze nem azért, hogy megspóroljon egy ajándékvásárlást). Nem lett volna sokkal több idő választani az ékszerüzletben egy fülbevalót neked is, ha már a testvérednek úgyis elment venni, ha meg neki is valami sajátot adott, akkor elgondolkodnék, hogy inkább megbeszélem velük, hogy szűnjön meg a használt és megunt holmik újként feltűntetett elajándékozása ünnepekkor...