A lányom miért utasítja el az apját?

Sosem megy oda hozzá, nem engedi, hogy megpuszilja, játszani nem játszhat vele, mert vagy elküldi vagy elmegy onnan, csak én játszhatok vele, az apja becsatlakozhat, de kettesben nem akar vele játszani. A fürdetésnél, evésnél, oviba kísérésnél volt már hiszti, de ha el van magyarázva, hogy anya elfoglalt/fáradt/beteg, akkor megy az apjával. A meseolvasást nem engedi neki, először értem kiabál, ha én nem megyek, akkor nem is kell neki a mese, hanem nézegeti a könyvben a képeket. De sétálni, játszótérre nem hajlandó menni vele, max ha én kérem, hogy anyunak dolga van, menjél el apával. Ha elmegy vele, nem beszél hozzá, játszótéren nem játszik vele.

Nem féltékeny kettőnkre, nem küldi ki az apját, nem sajátít ki ember, és az apját is "tolerálja", ha hárman vagyunk, de kettesben nem szeret vele lenni - rosszabbik esetben hiszti, jobbik esetben csak levegőnek nézi.