Egyetemisták! Titeket milyen összeggel támogatnak havonta a szülők? Van félretéve pénz a jövőtökre, hogy tudjatok majd lakást/házat venni? Esetleg vettek is nektek?

Ja kérdező, és majd 50 évesen sírhatsz hogy nem jött össze a gyerek, mert nem volt 150 milliód a felnevelésére és az életben való elindításra.

Én kollégista vagyok, a szüleim támogatnak, mert szerintük amíg nappalira járok addig nem kell dolgoznom. Én azért érzem sokszor hogy már szeretnék, de mivel kétszakos tanárin vagyok, elég sok órám van. 19 eves koromtól legalább pár het munkát minden nyáron vállaltam, tavaly óta apukám vállalkozásában (autósiskola) segítek be nyáron és a szünetekben, amiért nem sok pénzt kapok, de az is valami. A nyári pénzből meg a tanulmányi ösztöndíjból (ez változó, ált 10-30 ezer között kapok havonta) fedezem az extra költségeimet, pl. gyakran járok színházba. A koli díjat es a bérleteimet a szüleim fizetik, illetve hétvégente mindig felpakolnak kajával. Pénzt is adnak, pedig nem szoktam kérni, ez általában egy tízes havonta. Van egy nagyobb lakásunk a jelenlegi lakhelyünkön amit a szüleim el akarnak adni, és abból egy kisebb lakás tudnak majd venni nekem Budapesten - remélhetőleg. Nagyon hálás vagyok nekik, mert tudom, hogy sokaknak nem adatik ez meg.

Azt nem írom le, hogy mennyivel támogatnak mert anyakamnak ugranának egy páran. Lényeg hogy külföldön vagyok egyetemista és a szüleim teljesen eltartanak, mivel jelenleg nincs munkalehetőség. Amikor volt, akkor dolgoztam egy pár hónapot, de közben is támogattak a szüleim kb havi 90 ezer Ft-tal (amennyibe otthon is kerülnék). Emiatt viszont nagyon hálás vagyok a szüleimnek, meg azért is mert vettek 1-1 lakást nekem + húgomnak, amelyek jelenleg ki vannak adva, de egyetem után az enyém lesz az egyik.

Engem kajával támogatnak, ha hazamegyek havonta 1-szer. Diákhitelből meg gyakornoki munkából fizetem az albérletet.

A kolit a nagyszüleim fizetik, kéthetente kapok 8-10 ezret anyától is, de ennek fele utazásra megy el, szóval alternatív módon szoktam még keresni hozzá (egy-két napos diákmunka, szórólapozás, vérplazma-adás stb). Elég szűkösen jövök ki és rengeteg közös kávézgatás, vásárlás, közös iszogatás és hasonlóból kimaradok, de ez ilyen, nem mindenki engedheti meg magának. Van némi félretett pénzem a bankban, ami jó régóta kamatozik, de nem egy világotmegváltó összes, sőt...

"Az egyik válaszra reagálva, nekem valóban nem lesz addig gyerekem, amíg nem keresek minimum havi nettó 300-400 ezret. Plusz a párom is ennyit. " Akkor megnyugodhatok: nem fogsz szaporodni. Az emberiség hálás érte neked.

Én se értem, miért pontozzák le azokat, akiket támogattak a szüleik... Ebben valami ciki lenne?

Mindenkit lepontoznak. Nem csak azt, akit támogatnak.

Kérdező ez nem így működik, nem lehet 20 évre előre tervezni. Amikor a tesóm és amikor én fogantam, akkor még egy egész jól menő családi vállakozásunk volt, egészen kb 10 éves koromig. Jött a válság, nem ment az üzlet hiteleket vettek fel a szüleim, aztán dőlt az egész. El kellett adni a saját házunka, később a nagymamámét is, a másik nagyszüleim házát most viszi a bank. Közben 2 autó totálkárra lett törve, egy már amúgy is romhalmaz volt, egyet elloptak. Most albérletben elünk. Mindkét szülőm teljesen mással foglalkozik, mint előtte 20 évig. Apukám 2-3 havonta jár haza. Anyukám pl folyamatosan képzi magát, most jött rá, hogy mivel szeretne foglalkozni. Ehez egy 300ezres tanfolyam kellett amit a testvérem fizetett ki, részletekben kapja vissza. Ő nem jár egyetemre, egy foszkos képzést végzett el és dolgozik, itthon él velünk de nyilván mindent magának vesz. Én egyetemre járok, nyáron dolgozok, azt a penzt próbálom beosztani. Evközben csak szakmai gyakorlatra van időm de azért nem kapok pénzt. Mégsem szeretek pénzt kérni a szüleimtől, nagy ritkán fordul elő, de akkor is bűntudatom van. Nyilván ha teli lennének pénzzel akkor adnának, de nem ez a helyzet. Nem vagyunk már kisgyerekek, hogy teljesen a szüleinkre legyünk utalva. Szerinted tudtak ez 25 éve?