Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Szerintetek egy szülőnek...

Szerintetek egy szülőnek mennyire kötelessége/feladata, hogy anyagilag segítse a gyerekét, amikor az elkezdi az önálló életét?

Figyelt kérdés

A szüleim már a születésemtől fogva minden hónapban tettek félre nekem valamennyi pénzt. Mikor mennyi jutott, néha kevesebbet, néha többet, de sosem vettek ki belőle. A tesómnál is ugyanezt csinálták. Amikor felnőttünk, és eljött az idő, hogy elköltözzünk itthonról, átadták a több mint 20 év alatt összegyűlt összeget, ezzel segítve a független életünk indulását. Ezért nagyon hálás vagyok nekik, iszonyatosan nagy segítség volt ez a pénz, főleg hogy messzebbre költöztem, és így tudtam finanszírozni az első időkben a lakhatást és egyéb költségeket, amíg nem lett állásom. A tesóm az ő részét pedig önerőnek fizette be egy lakásra.

Ismerek azonban több olyan embert is, akik nem kaptak semmiféle segítséget a szüleiktől. Mindent maguknak kellett megoldaniuk, nem számíthattak támogatásra.

Nekem ugyan még nincs gyerekem, de már most tudom, hogy én is a családi példát fogom követni, és minden hónapban teszek neki félre. Szerintem amint valaki gyereket vállal, ezt is bele kell számolni a kötelező költségekbe, ugyanúgy, mint a pelenkát, iskoláztatást stb. Ha szülő leszek, kötelességemnek fogom érezni azt, hogy a felnőtt gyerekemnek segítsek elindulni a nagybetűs Életben.

Ti mit gondoltok erről? Szerintetek ez is beletartozik a szülői feladatokba? Vagy csupán opcionális, és a gyerek feladata, hogy a nulláról indulva mindent megteremtsen magának?

Jöhetnek a vélemények, akár szülő vagy, akár nem, mindenki válaszolhat!



2019. máj. 23. 10:44
1 2 3
 11/25 Gabóca Kabóca ***** válasza:
71%
Amennyit sok dohányos elfüstöl(30000 ft.vagy több)azt félretehetné a gyerekeinek.Jól jöhet továbbtanulásnál,lakásvásárlásnál.Évente 360000 ft-ot eldohányozni nem tűnik soknak de 20 év alatt ez 7 millió ft.2 gyereknek elosztva jó kezdet.Nekem egy fillért nem raktak össze(pedig volt miből).Én voltam a legszakadtabb a szakközépben anyám szekrényeiből pedig majd kidőltek a ruhák,cipők.Ösztöndijamból turkálókból öltöztem...Akkoriban alig volt használható darab a turkikban.Most egyedülállóként alig tudok félretenni talán 5000 ft.-ot gyerekenként.De félreteszem nem elbagózom...
2019. máj. 23. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/25 anonim ***** válasza:
68%
Nyilván minden felelős szülő így gondolkodik. Valamennyit szinte mindenki félre tud tenni. Mi is gyűjtünk mind a két gyereknek.
2019. máj. 23. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/25 anonim ***** válasza:
70%
Én nem kaptam semmit, pedig megtehették volna, hogy segítenek, sőt még a diákhitelemet is fizetem, mert azért a főiskola elvárás volt. Én úgy gondolom, hogy dolga a szülőnek segíteni, pláne, ha van miből. Én is fogok félretenni a gyerekeimnek.
2019. máj. 23. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/25 anonim ***** válasza:
80%

Szerintem nem minden szülő teheti meg, hogy nagyobb pénzügyi segítséggel indítsa útnak a gyerekét. És ettől még nem lesz rossz szülő. Én nagyon jónak gondolom a családomat. Viszont viszonylag szegények voltunk. Ettől még nem rosszak a szüleim. Mi máshogy segítjük egymást. Szerintem az érzelmi támogatás is nagy segítség. Mindig bátorítottak, hogy tanuljak, örültek neki, hogy jól tanulok, mert szerették volna, ha jobb munkám lesz, mint nekik.

És persze az is segítség, hogy otthon lakhattam, így tudtam pénzt gyűjteni, bár haza is adtam valamennyit a rezsibe.

2019. máj. 23. 12:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/25 anonim ***** válasza:
61%
10: Nem mindenki tudja kigazdálkodni. Minek vállal gyereket? Van, aki nem gondolkodik ezen. De saját példámat elmondva, anyukám nem tudta, hogy majd el fognak válni és utána apukám eltűnik az életünkből és tök egyedül kell majd felnevelnie, ami se anyagilag, se más terén nem könnyű feladat. Ettől függetlenül nyilván örülök, hogy vagyok és vállaltak :) És bár pénz nélkül kezdtem az önálló életem, sokkal jobb a kapcsolatom anyukámmal, mint a legtöbb ismerősömnek. Ez nekem többet ér, mint a pénz. A pénzt meg tudtam keresni én is saját magamnak. A jó családot, szeretetet viszont nem lehet megfizetni.
2019. máj. 23. 12:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/25 anonim ***** válasza:
47%

Szerintem, aki megteheti, annál ez alap kéne, hogy legyen.


Ennek ellenére manapság az a divat, hogy lakbért és rezsipénzt kérnek a gyerektől. Hányingerkeltő. Undorító, hogy merre indult el ez a világ.

2019. máj. 23. 12:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/25 anonim ***** válasza:
90%
Én is elváltam, 3 év után kapok gytartást, örülök, ha hónap végére kijövünk pedig semmi extrára nem költünk. Bármennyire szeretném, képtelen vagyok most félretenni. De ettől még sztem elégedettek lesznek velem, tudják hogy minden tőlem telhetőt megtettem.
2019. máj. 23. 12:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 anonim ***** válasza:
100%
24 éves voltam, mikor külön költöztem. Nem kaptam pénzt a szüleimtől költözéshez, az addig megkeresett és félretett pénzemből álltam az egészet. Nem mondom, hogy nem jött volna jól és nem fogadtam volna el, de egyáltalán nem éreztem azt, hogy kötelességük lenne nekem pénzt adni. Nem voltak túl jó anyagi helyzetben soha életemben. Viszont ennek ellenére nagyon jó gyerekkorom volt, főleg a nyarak, sokszor beírattak táborba, foglalkozásokra, jártunk strandra, kalandparkba meg hasonló helyekre. Ha az erre költött pénzt a szüleim e helyett félretették volna, akkor sokkal kevésbé lett volna élménydús gyerekkorom.
2019. máj. 23. 12:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 anonim ***** válasza:
80%
Én nem kaptam támogatást a szüleimtől az életkezdéshez (noha ők örököltek 2 lakást is), ellenben én gyűjtök a gyerekemnek, hogy legalább a beugrója vagy a teljes lakás ára meglegyen a saját lakásához, ha majd végez az egyetemen. (nekem nincs lakásom)
2019. máj. 23. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/25 anonim ***** válasza:
63%

Én nem kaptam támogatást, mert nem tudtak adni semmit (pontosabban kaptam egy mosógépet, ami régi de működött). Emiatt főleg azt gondolom, hogy kell a támogatás a gyereknek. Oké, hogy nem kötelező, de rettentően meg lehet gyűlölni az életed, ha egyfolytában a pénzt hajtod, mert vagy ez, vagy lakhatsz otthon 45 éves korodig...


Én 27 évesen tudtam elköltözni, tetemes hitellel, de ez van. Ezért cserébe én az elmúlt 10 évben mindenről lemondtam, ami csak lehetséges. De tudtam, hogy ezt még mindig kevésbé bánom, mintha költök dolgokra, de sose kerülök el otthonról.

2019. máj. 24. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!