Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat

A kérdés

Felnott Nok es ferfiak mibe avatjatok bele szuleiteket, es mi az amibe mar nem? Volt, hogy hazudtatok Ti is a nyugalmatok erdekeben?

Maganugyeitekrol beszeltek?

23N de fokent az erdekel,hogy a ferfiak hogy allnak ehhez a temahoz. Hazudtatok e anyukatoknak? Azert,hogy ne kerdezgessen hivogasson stb?? A legjobban attol vagyok rosszul,ha egy ferfi 22 ev felett is meg "anyuci kisfia".. de mar 21 evesen is ciki.. Van egy pasi aki a hazunkban lakik (tarsas haz) es 42 eves az anyjaval el pedig jol kereso mernok (nem minden mernok keresi halalra magat DE a tobbseg kb jol keres es o is! ) DE meg mindig az anyjaval el, es sose lattam novel. Valoszinu h akar meg szuz is lehet. Es szamomra ez borzasztoan taszito !! Illetve ha a kulon elo onallo fiat ellenorizgetik a szulei es hisztigorcsben tornek ki,ha a kisfiuk bejelenti h kulfoldon folytatja az eletet.. Ezektol rosszul vagyok.



Keress kérdéseket hasonló témában: nők

  júl. 9. 20:12  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
A kérdező kommentje:

Hopp bocsanat Nők es Férfiak mindkettot nagybetuvel akartam :D

# 1/13Időpont júl. 9. 20:13 Privát üzenet
én 19 éves koromtól sikeresen leváltam a szülemtól érzelmileg, azóta sem értem hogy lehet felnőtt emberként annyira függeni tőlük. van egy barátnőm, aki 26 éves, és szó szerint megbeszélik az orgazmusaikat az éppen aktuális pasikkal...

A válasz 91%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 60%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/13Időpont júl. 9. 20:44 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Semmit nem kötök az orrukra.

A válasz 88%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 68%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/13Időpont júl. 9. 20:45 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Mihago nevű felhasználó válasza:

42/F. Ugyan a szüleim egy idő után leszoktak róla, hogy mindenbe beleugassanak, de huszonéves koromban, pláne korábban, tizenévesen, rendszeresen hazudnom kellett nekik, hogy ne turkáljanak folyton a magánéletemben. Állandóan nyomták például, hogy húúú, csajozzak, mert csajozni, az hú, az nagyon menő... miközben én mindig is egy kissé félszeg srác voltam, akit rohadtul taszítottak az olyan nők, akik képesek egy éjszakára összeállni valakivel. Amikor végre lett barátnőm, akkor meg azon ugráltak, hogy "ne ragadjak le mellette", "lépjek tovább, lesz másik is", mintha lejárna a szavatossága egy kapcsolatnak. Apám, aki amúgy egy idegbeteg állat volt, még ordibált is velem, hogy azonnal mondjam meg, mi van velem meg a csajjal, mert ő atyai tanácsokat akar osztani, és mi az, hogy én nem akarom.

A válasz 83%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 56%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/13Időpont júl. 9. 20:45 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Édesanyámmal élek. Elég sok mindent megbeszélünk, de alapvetően nem kontrollálja az életem és nem is akarja.

Ha elmegyek valahova meg szokta kérdezni hova megyek, de ez inkább már csak a megszokás.

Van ismerősöm, egyidős velem aki szintén a szüleivel él, konkrétan engedélyt kell kérnie akárhova akar menni. Szerintem azért ebben a korban ez már nem feltétlenül egészséges, ha azt akarják, hogy a gyerekük később tudjon önálló életet élni, saját döntésekkel.

Főleg, hogy néhány szülő hajlamos a zsarolásra is a tipikus "én házam, én mondom meg mit csinálsz" dumával.

Viszont sajnos egyedül, önálló életet fenntartani egyáltalán nem egyszerű. Az albérletárak és a fizetések még mindig nem igazán konvergálnak.

A haverokkal való közös élet szintén nem feltétlenül annyira felhőtlen, mint ahogyan azt sokszor elképzeljük.

Úgyhogy a mamahotel sajnos nagyrészt nem azért valós, mert a fiatalok a szüleik nyakán akarnak maradni, de tény, hogy könnyebb így elindulni az életben később, mint egy túlárazott albérletben, ahova az ember beleöli az egész fizetését.

A 42 éves férfit pedig nem tudhatod, hogy miért él az édesanyjával, lehet ápolásra szorul, vagy csak így egyszerűbb, mint fenntartani még egy másik lakást egymagára.

21F



A válasz 95%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 84%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/13Időpont júl. 9. 20:56 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Már 15 évesen se engedtem,hogy anyám bármelyik személyes holmimhoz hozzányúljon,lekódoltam és eldugtam mindent ami nem rá tartozik.Amúgy sokszor kell hazudnom,mert,ha nem mondok semmit akkor nyugtalan és az ki hat az életére.Amúgy apámmal több mindent megosztok,de ő nyitottabb is minden felé,és tudja,hogy azzal csinál a legjobbat,ha nem szól bele a dolgaimba.

A válasz 85%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 62%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/13Időpont júl. 9. 21:06 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Koszi :)

# 7/13Időpont júl. 9. 22:36 Privát üzenet

Én elég jóban vagyok anyukámmal, naponta beszélünk, a párom szerint még mindig nem vágtuk el a köldökzsinórt :D 18 évesen elköltöztem otthonról, most 28 vagyok, de ez nekem fontos. Hazudnom nyilván nem kell, ha nem tudunk valami miatt beszélni, akkor azt megérti, nincs sértődés. Személyesen csak havonta-kéthavonta találkozunk a távolság miatt.


A párom 27 éves koráig együtt lakott a szüleivel, mert ugyanabba a városba járt egyetemre, majd ott kezdett el dolgozni, ahol felnőtt, és nem lett volna értelme albérletet fizetni. Nyilván ahhoz, hogy ez működjön, szükség volt két normális szülőre, akik nem akaszkodtak rá, elfogadták, hogy felnőtt már, nem szóltak bele a dolgaiba, illetve nagy házban laktak, szóval a személyes tér is megvolt. Egy 2 szobás panelban nehezebb ezt kivitelezni. Ettől függetlenül volt barátnője, és nem volt szűz :D


Aztán amióta összeköltöztünk, kéthetente egyszer kb. megyünk hozzájuk, de nem zaklatnak minket a szülei telefonon sem, ha valami fontos van, akkor beszélünk.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 88%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/13Időpont júl. 10. 07:44 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Ez igy kb korrekt.

:)



# 9/13Időpont júl. 10. 23:08 Privát üzenet

Én nő vagyok, hetente vagy kéthetente jön Anyu meglátogatni az unokáját és engem. Ezen kívül annyit telefonálunk, amíg megbeszèljük a talit.

Nálam nincs ilyen szabály, ha épp szeretnék lelkizni, elmondom, ha bánt vmi, ha nem, nem, de inkább tárgyilagos témákról beszélünk, mi történt a világban, milyen könyv tetszett.

Viszont háztartással kapcsolatos dolgokban szoktam tanácsot kérni, mert Anyu jól főz, süt, varr, ért a kerthez, mi meg még nemrég költöztünk kertes házba.



A válasz 75%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 64%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/13Időpont júl. 27. 01:06 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Hogy tettétek túl magatokat azon hogy nem egyeztettek a családotokkal? Más is van/volt ugy hogy nem jőtt ki a sajàt anyjával?
Akinek mérgező szüleje van/volt, az nem fél, hogy ő is mérgező szülő lesz majd?
Tavasszal töltöm a 18at és a barátaimmal el szeretnék menni Volt fesztiválra saját megkeresett pénzből de szüleim nem engedik. Mit tehetnék?
Pszichopata szülő. Aki hasonló helyzetben volt/van, hogyan élte meg, hogy megszakította vele a kapcsolatot?
Szerintetek jogosan kaptam büntetést a szüleimtől?
Ha az egyik gyerek végig kitűnő tanuló, a másiknak is annak "kell" lennie? Nálatok hogy van/volt?

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések a Szülő-gyermek kapcsolat rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!