Miért érdekli a bátyámat annyira minden az életemben? Miért zavar minket?

Anyu kedves és gondoskodó módon érdeklődik, de a bátyám folyton mindennel zaklat, minden egyes apró dolgot tudni akar. Ma 10 körül értem haza, anyu tudta, megbeszéltem vele, holnap nekem csak 3. órától van sulim (9:25) így anyu simán megengedte. Mikor hazaértem anyu már ágyban volt, a bátyám meg a nappaliban tévézett és közben dolgozott. Bementem anyunak köszönni, jó éjszakát kívánni. Mikor kijöttem a szobából a bátyám már ott állt és jöttek a kérdések, hogy hol voltam, mit csináltam, hogy tudom-e hogy ESTE 10 ÓRA VAN (ezt azért írtam így, mert ő is megnyomta). Mondtam neki, hogy a barátaimmal tartottunk társas estét. Erre megint jött a “voltak ott fiúk?” “Miért maradsz ki eddig?” “Ha apu itt lenne, nagyon mérges lenne.”, ez eléggé rosszul esett, és mondtam neki, hogy ne jöjjön apuval, ő nagyon jó ember volt, a bátyám a teljes ellentéte neki… Aztán bementem a fürdőbe és lemostam a sminkem, zuhanyoztam. Most itt bent a szobában is figyel, sokszor bejön és mondja, hogy aludjak, holnap iskola, és csesztet. Pedig anyu sosem szól emiatt, eddig csak 5öseim voltak idén, pedig elvileg a végzős év nehéz, és én figyelek és tanulok is. A bátyámnak rég el kellene költöznie szerintem. A nyáron kellett kisebb lakásba költöznünk, így neki csak a nappaliban jutott hely. Ő viszont sokszor 10-ig alszik, ezért nekünk anyuval reggel osonunk kell, halkan reggelit és kávét csinálni, a WC-t alig merjük lehúzni, stb mert a bátyám nagyon mérges ha felkeltjük, mivel ő sokszor este/éjjel dolgozik online. De anyu minden reggel 8ra megy, nekem változó, hogy melyik nap mikor, de 7 és 9 között kell beérnem a suliba, így reggel 6 körül valamelyikünk általában már fent van. A bátyám jelenléte őszintén zavaró, és cserébe semennyi pénzt nem ad, de ha pl megkérjük, hogy vásároljon be, akkor is a nyugta alapján minden pénzt, amit ránk költött, elkér anyutól. Anyunak már nincs energiája kitenni. Szerintetek tudnék én bármit csinálni?