Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a kislányomat ne bántsák a testvérei?

Túl nagy a korkülönbség... És ehhez adódhat még az, hogy a 2 lány kirekesztettnek érzi magát, amióta megvan a kicsi. Egyértelmű, hogy mindenki (nem csak ti, hanem a nagyszülők, nagynénik/nagybácsik) is a kicsiért rajonganak újfent, ő a kis kedvenc mindenhol. Felborult a 2 lány kis világa, amiben addig éltek. Kevésbé érzik szeretve már magukat. Én több dolgot is javasolnék. Egyrészt legyenek közös programok, itt értem az 5 tagú programokat és a 3 tagúakat is, hogy te és a 2 lány mentek el valahova, vagy éppen az apjuk és ők ketten. Érezzék, hogy a kicsi sem "létszükséglet", nélküle is meg tudtok lenni és ugyanúgy csak velük kettejükkel is jól tudjátok érezni magatokat.

Egy másik tanácsom lenne, hogy próbáljatok meg felkutatni egy olyan fiatalt (az ő korosztályukat), akinek volt testvére de meghalt. Lehetőleg olyat, aki nem saját kezűleg tette el láb alól a kistestvért, mert még tippeket is adna :D Viccet félretéve, szerintem jót tenne nekik egy őszinte beszélgetés arról, hogy milyen lenne a kicsit elveszíteni. Erre egy másik megoldás lehetne egy kis színjáték. Nagyon drasztikus, de azt kell mondjam, hatásos. Megint kérjétek meg őket, hogy hozzák el valahonnan a kicsit, és ha újfent nem teszik meg, indulhat a játék! Rendezzétek úgy, hogy a kicsit elviszitek a nagyszülőkhöz például és a 2 nagylánynak pedig beadjátok, hogy a kicsi eltűnt. Lehet ezért az ötletért most kapok a fejemre, de szerintem hatásos volna. Valószínűleg a lányok nagyon megijednének és ettől ráébrednének, hogy szeretik azt a kislányt, és felteszem, többé nem hagynák ott sehol és szerintem nem is bántanák többet.

Leülnék velük, hogy mától másképpen mennek a dolgok, szabályok vannak és feladatok. Pl. szemétlevitel, virágöntözés. Tanulják, hogy nem körülöttük forog a világ. Büntetés: zsebpénzmegvonás, szobafogság, tévé és net korlátozása--ezek opcionálisak, ne mind egyszerre. Ez a büntetés, ha nem csinálnak valamit. Ne verd meg őket se te, se az apjuk! Naná, hogy erőszakosak lesznek, ha veritek őket.

A kicsi iránti szeretetet nem tudod beléjük nevelni, ha bántják--büntetés legyen. Mert a szabályok között szerepeljen, hogy nem bántjuk sem szóban, sem tettleg egymást. Azért figyelj oda, nálunk a kicsi rá is játszik, hogy a nagy bántja, árulkodik, akkor is, ha nem bántja a nagy.

Ja, és 18 év alattinak nálunk nem adják ki az óvodást a törvény szerint.

Te biztos, hogy éppen úgy szereted a két nagyobbat mint a kicsit?

A kérdésedből: "Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a kislányomat ne bántsák a testvérei?" nekem az esik le, hogy te a kicsit tartod lányodnak, a két nagyobbat csak a kicsi testvéreinek.

Nekem az az érzésem, hogy a kicsi keveri a kakit. Az én kisebbik fiam pont ezt tette, csak a két fiam közt kicsi volt a korkülönbség. Folyton úgy tett mintha a nagy bántotta volna, majd torkaszakadtából elkezdett üvölteni. Egyszer kifigyeltem őket, ott lett vége a kicsi királyságának.

Tudja a kicsi lányod ne félj, hogy hogy juthat előnyökhöz. A nagyobb lányaid meg tudják, hogy nem igazságos az, ahogy bántok velük, így magasról tesznek rá.

Jó tanácsként mondom. Megéri a fáradtságot egyszer egy délután minden mozzanatukat titokba kilesni, hogy tudd mi a helyzet. Ha a kicsi csak úgy szól, már reagálhatsz is, hogy ilyet nem lehet. A két nagyobb lányod nem lenne ilyen "gonosz", ha nem lenne rá oka.

Valóban érdemes kilesni őket, de azért nem mindig a kicsi a rossz.

Két idősebb testvérem van, és mikor gyerekek voltunk, akkor nálunk otthon mindig én voltam a rossz. Folyton nyúztak engem, aztán ha elkezdtem sírni, vagy kiabálni akkor én voltam a rossz, hogy mit hisztizek már megint, pedig én tényleg nem csináltam soha semmit.

Egyébként nem voltak gonoszak velem, szóval oylan hogy lelöknek az ágyról, vagy nem jön értem tesóm oviba, ha megkéri, ilyen nem volt. Szerettük egymást nagyon. Csak hát otthon folyton ment a birkózás, amit nem én kezdtem, de hát ez ugye anyáéknak sose derült ki.. :)

Nézz utána, lehet a pici csinál valamit.

Egyébként tényleg kellett volna valami rendszeresség a nagyok életében. Mi az hogy semmit sem csinálnak otthon? Ennyire ki van nyalva a fenekük? Az a minimum, hogy ők takarítják a szobájukat, meg néha napján a fürdőszobát. Na meg persze segítenek mosogatásban, főzésben.

Nem kell belőlük cselédet csinálni, de ennyi idősen mi már nagyon sokat segítettünk anyának. Már meg sem kellett rá kérnie, mert magunktól megcsináltuk a teregetést, takarítást. Nem csak a saját szobánkban..