Májcirrózissal meddig lehet élni?

Sziasztok!

27-29 vagyok.

Nekünk öcsém szerencsére nagyon jól van, jók az eredményei, sokkal aktívabb életet él, jár végre velünk kirándulni, nyaralni. Tesz vesz otthon is, azon gondolkodik, hogy 4 órában elmegy újra dolgozni is. A bőre is helyre jött, az arca sem beesett már, a kedve is jó, újra a régi a viselkedése. Étvágya nagyon jó, viszont keveset hízik, továbbra is vékony.

Hosszú távon nem tudom hogy lesz, de most elég jól van. Ő fiatal, lehet azért is regenerálódott jobban vagy nem tudom.

Te hogy vagy zoee9?

:(

31 vagyok, én viszont egy kicsit pozitív hírrel tudok jönni. Az öcsém azóta még jobban van, 10 kilot hízott, újra dolgozik, már nincs leszázalékolva.. kemény 2 év volt

Szia 23-as! Sajnálom, hogy édesapád elment, de talán tényleg így a jobb mindannyiótoknak.

31-es örülök, hogy az öcséd jobban. Nem tudom hogy csináltátok, de nagyon jó, hogy van ilyen pozitív eset is.

Én 25-ös vagyok, anyukám állapota sokkal rosszabb, mint volt, úgy gondolom, javulásra nem számíthatunk, egy ideig bíztam abban, hogy legalább szinten lehet tartani, de már látom, hogy ez sem megy... Transzplantációra pedig nem alkalmas. Fizikai és szellemi hanyatlás. Olvasni, írni már nem tud, gondolkodni sem nagyon. Az éjjel és a nappal keveredik nála, volt, hogy hajnal 2-kor a konyhában ült és várta, hogy mikor indulnak a kórházba. Vagy hajnal 4-kor főzni készült. Persze a receptek sem jutnak eszébe, csak "hézagosan", vagy úgy sem.

A nevünkre még emlékszik és megismer bennünket. Néha érdeklődik olyan dolgok iránt, ami nem úgy vagy nem akkor történt. Pl. megkérdezi: Hazaértetek? Holott nem voltunk sehol. Állandó segítségre szorul. Fizikailag nagyon vékony és borzasztó gyenge. A nap 24 órájából jó, ha 3-4 órát van csak ébren.

Minden "szabályt" betartunk, amelyet a hepatológus mond.

Mi sem pontosan tudjuk, de lehet sokat számít, hogy csak 36 éves, még fiatal. Járt 2 éven át egy ázsiai természetgyógyászhoz is Budapesten, bár korábban annyira nem hittem az ilyesmiben, de ki tudja...Hihetetlen szinte amilyen állapotból kijött. A kórházban több féle kezelést kapott, sokszor egymással ellentéteset, 2 orvos sem mondta többször ugyanazt, így nem vagyunk benne biztosak, hogy mi hozta elő nála ezt a pozitív változást.

Kitartást nektek kedves előző, sajnálom hogy anyukád állapota ennyire leromlott :(

Sziasztok! Én egy új kommentelő vagyok, nyáron veszítettem el az egyébként elég fiatal anyukámat hasonló módon. :( nektek hogy sikerült feldolgoznotok a történeteket? Anyu olyan "gyorsan" néhány hónap alatt épült le, a kórházban pedig azt mondták, hogy rendbe fog jönni, erre 2 hét bentlét után meghalt. :( kórházba is csak úgy tudtam bevinni, hogy már agyilag nem volt tiszta, mint azt tudhatjátok.. :( míg "jobban" volt, addig tiltakozott. Utána tudtam csak elmenni vele a sürgősségire, amit a pszichiátere javasolt, ahova nyugtató miatt járt.. Őt a nevelőapám halála készítette ki ennyire, és alig több mint fél év alatt a halálba itta magát. 😭 És én olyan szinten rosszul érzem magam, hogy nem tudtam neki segíteni, valószínűleg senkivel nem tudott őszintén beszélgetni az érzéseiről, ezért dobta el így az életét.. :( de azóta is értetlenül állok a történtek előtt, mert én magamtól vittem kórházba úgy, hogy dolgozott, jött - ment, végezte a dolgát.. Persze az ödéma, sárgaság, hasi víz nála is mind mind megvoltak.. De valahogy mégis csinálta. Olyan nehéz nem úgy tekinteni erre, hogy én öltem meg azzal, hogy bevittem a kórházba. :( egyik nap még "jól" volt, másnap meg már lelegezteton a semmiből. És nem értem, mi történt a kórházban vele. Mikor bementunk, már nem válaszolt nekünk, felkelteni is alig tudtuk. Még bólintott arra, hogy mondtam neki, hogy szedje össze magát hogy haza tudjuk vinni. De már nem beszélt. És aznap éjszaka meg is halt. Nem értem, amikor előző nap még ennek semmi jele nem volt.

Segítsetek kérlek, ti, akik ezt szintén végig neztetek, hogy tudtátok így elengedni a szeretteiteket és feldolgozni magatokban azt, hogy végig neztetek, ahogy valakitek a halálba hajszolta magát? :(