Szeretném lemérni mennyire magas a fájdalomküszöböm?! Válaszolnátok?

Régen sose féltem a tűktől, szuritól. Egyszer viszont olyan kegyetlen módon vettek vért,hogy nem sok hiányzott, hogy oldalba rúgom az ápolót(kórházban volt). Azóta kialakult bennem egy kisebb félsz a tűktől.

Amitől rettegek: fogorvos!!!

Sajnos sokat kellett(most kellene) járnom, s olyan fájdalmas foghúzásokat éltem meg, sőt volt 1, aminek rossz következménye is lett, hogy rettegek tőlük.

Méhcsípés nekem nem fájt, csak iszonyatosan viszketett a bőröm utána még kb egy hétig. A vérvétel-véradás nekem csak akkor fáj, ha mellészúrnak és az idegbe megy a tű...

Volt laparoszkópos epeműtétem, a műtét másnapján a kórház udvarán mászkáltam másfél órán át.

Remélem segítettem.

A méhcsípés 1-2 órát lüktetett, utána viszketett nekem is, nem mondanám, hogy elviselhetetlen fájdalom. Egyszer darásba léptem, na az kemény volt, de lazán hazasétáltam a hatalmasra dagadt lábamon, szóval attól sem kaptam sokkot.

Amit nagyon nagyon nehezen bírok az az égés. Ha megégetem valamimet, attól tudok ordítani, mert az folyamatos fájdalom. A másik a begyulladt fog! :)

Csak a gyomortükörről tudok beszélni. Inkább iszonyatosan kellemetlen volt, mint fájdalmas. Az első sokk, amikor a cső lemegy. A második, amikor a gyomorból a duodenumba nyomják át, meg amikor a levegőt fujják. Először nem mondták el, h megy be a levegő és amikor jött visszafelé, azt hittem, h gyomortartalom jön. Mikor látták, h ott feszítek és próbálom lenntartani, akkor mondták, h csak hagyjam.

Azt hiszem, h colonoscopiánál is van olyan levegőfújás, hiszen az adja meg a cső útját. Szóval jobb ha felkészülsz, h szép zenei aláfestése lesz a vizsgálatnak. És akármennyire is fáj a popsid, jusson eszedbe, h ha engeded, akkor hamarabb szabadulsz.

nekem inkább önuralmam van a fájdalom felett.

pl voltam olyan erős, hogy egy ájulásnál képes voltam nem elveszteni az eszméletemet mások meg már rohantak mi van velem. falfehér voltam.

vagy volt amikor begörcsölt a hasam a menstruációtól és senki nem látta rajtam (pont az évzárós beszédnél sorban állás 40 fokban az udvaron - majd meghaltam - és semmit nem tudtam csinálni. álltam csendben, mint egy katona)