Szeretném lemérni mennyire magas a fájdalomküszöböm?! Válaszolnátok?

A tűktől én is nagyon félek. Nem is a fájdalomtól, hanem hogy a karomban van egy fém cucc. Nem bírom elviselni a tudatot sem. A nővérek rendszeresen kiröhögnek, hogy bezzeg a tetoválástól nem féltem.

Amikor márciusban kórházban voltam, a branül tűt konkrétan kitéptem a kezemből.

Méh csípte meg a szemhéjamat, és bele is léptem többször is. Nem tudom miért, de az különösebben nem érintett meg.

Az ájulásost nem értem. Az ájulást nem lehet kontrollálni. Én tipikus ájulós vagyok (vérnyomás leesés), ha érzem, hogy baj van akkor vagy leülök, ha lehet fekvés, lábak az égbe, vagy 5 másodperc és puff, reagálni is alig van időm. Ez szerintem pont nem egy olyan dolog amit kontrollálni lehet, míg mondjuk a fájdalmat igen, lehet leplezni és lehet iszonyatos kínokat átélve vigyorogni.

Ugyan nem vizsgálat, de nekem anno gyerekkoromban 12-szer szúrták fel az orromat. Azóta is remegő bugyival megyek fül-, orrgégészetre, ha kell... Na azt nem kívánom senkinek. Gyerekként elviseltem és tűrtem ordítás nélkül (sírás volt), de az az érzés és fájdalom brutális volt.

No meg fogfájás, igen... azt nehezen viselem. Persze látványosan soha semmitől nem szoktam szenvedni, nem panaszkodom, nem jajjgatok, nem kiabálok, de azért megvisel.

Bélgöcseim is voltak, azt is rosszul bírtam. Hasító fájdalom az egész hasamban alul, elöl oldalt, mindenhol ilyen vándorló eszméletlenül kínzó fájdalmaim voltak. A menzesz görcsök bizonyos pózoktól (magzati póz), melegvíztől enyhültek, de eeez... Szabályosan kivert a víz, aztán rázott a hideg és imádkoztam, hogy ne kelljen még meghalnom. Ez nem vicc. :)

Amúgy tűvel egyáltalán nincs bajom!

Mások szerint alacsony a fájdalomküszöböm, és tény, hogy a fájdalomtól nagyon tudok már előre félni.

Nekem 4x volt colonscopiám (dettó natúrban), de nagyon nem bírtam, nem is tudták rendesen megcsinálni - mondjuk vastagbélgyulladásom volt.

Ennek "ellenére" életemben már:

- kiműtötték íny alól mind a 4 bölcsességfogamat (félévenként 1-et, ebből 1 volt nagyon rossz)

- léptem darázsba és voltam sok vérvételen, két terhelésen is (na az nem hagyott nyomot, hogy milyen volt)

- és a császármetszés is kipipálva (ami után az intenzíven kötöttem ki pár hétre, majd másfél évig napi 2x kellett injekciózni magamat...)

Szóval ezekkel villoghatok, mind túléltem - csak nagyon nem vitézen.

15-ös. Van aki tudja kontrollálni. Az, h te nem, az oké, de ettől még vannak olyan emberek, akik igen.

Egyszer apukám a kertben dolgozott, én meg bent voltam. Jött a fülzúgás meg a homályos látás. Volt még annyi lélekjelenlétem, h kivánszorogtam a hátsó ajtón, de apukám a ház előtt volt. Mikor odaértem hozzá, összecsuklottam. A mai napig nem tudom, h hogy tettem ezt meg.