Mit tennél ha tudnád hogy 1 éved van hátra?

úristen:S nagyon sajnálom! mi a gond? rák? :S

Amúgy amit én tennék?

Hát mivel nem vagyok még nagykorú így ott hagynám a sulit,élvezném az élet minden egyes percét.Mennék világot járni,szórakozni,bulizni.csinálj egy bakancs listát.

és csinálnék,amit még meg akarok tenni az életemben.

Eljutni ide meg oda,ilyenek. Nagyon sajnálom tényleg? Amúgy kiborulnék szerintem. fiú lány vagy? hány éves vagy? rákos vagy? vagy mi?:S van családod?

Miután semmi sem biztos, igyekeznék meggyógyulni.

Élném úgy az életem, mintha minden napom az utolsó lenne: sokat lennék a családommal, nem idegeskednék, minőségi ételeket ennék, és segítenék, amit tudok.

Mint most is.

A lehető legtöbb időt tölteném a barátaimmal, utaznék, ha van rá lehetőség, sokat írnék egy füzetbe a szeretteimnek, amit majd halálom után elolvashatnak, CD-t csinálnék a saját hangommal, énekelnék vagy szavalnék rajta. Egy kis dobozba összeraknám a kedvenc tárgyaimat (családtagonként, mindenkinek adnék valamit). Rajzolnék, festenék, hogy minél több maradandó dolgot alkossak.

Kipróbálnám a búvárkodást, fennmaradnék egy egész éjszakát egy réten, hogy lássam a naplementét és a napfelkeltét is. Sokat beszélgetnék másokkal.

Rettenetes, nagyon sajnálom... :( Nem is tudom, mit lehet mondani... Főleg ennyi idősen... :((

Én is próbálnék meggyógyulni, de közben minden olyat megtenni, amit fontosnak tartanék. Sokat lenni a családommal és mindenkit biztosítani arról, hogy szeretem. Rengeteget foglalkoznék magammal, mert most nem teszem. Olvasnék, szórakoznék, utaznék. Nem is tudom.

Mi az, ami miatt nem akarsz kezeléseket? Egy év alatt sok minden történhet, akár megtalálhatják a gyógymódot is, hiszen nem tudhatjuk, hogy milyen kísérleti fázisban vannak a dolgok a világ más részén.

Beíratkoznék egy agykontroll tanfolyamra, kigyomlálnám az agyamból a megbetegítő tényezőt, meggyógyulnék és letolnék még 70 évet.

NE ADD FEL!

Ha mégsem jön össze, megpróbálnék kalandként gondolni az elmúlásra.

"Inkább méltósággal szeretném elfogadni a sorsomat."

Sokat vagyok idős emberek között, párszor hallottam már ehhez hasonló mondatot - de általában amikor már érezhető közelségbe kerül az elmúlás, akkor elő szokott kerülni a másik kérdés: "Nem lehetne mégis csinálni valamit?".

Úgyhogy szerintem még gondold át.

Én mit csinálnék? Belenéznék a pénztárcámba először, csak lássam mire van lehetőség.