Vki elmesélné, hogyan zajlott nála a "rövid fék" műtét?

Szia!

Nagyon sokáig nem zavart, de aztán rájöttem, hogy ez így mégse jó. Tudtam, hogy így keserves lesz majd szexelni:D De ennek ellenére nem akartam megműttetni. Féltem is tőle, meg cikinek is tartottam(a családban), így inkább megpróbáltam elfogadni. Nyugtatgattam magam, hogy így is lehet szexelni, legfeljebb vigyázok majd. Bár az zavart, hogy így nem lesz olyan a szopás, mint kéne lennie:D Na meg attól is paráztam kicsit, hogy mit szólnak majd hozzá a csajok. Nálam az volt a helyzet, hogy lankadtan minden rendben volt, mereven pedig csak a makk alá tudtam hátrahúzni és a fék meg megfeszült... Elhatároztam, hogy utána olvasok a neten. Itt a GYK-n és egyéb oldalakon is olvasgattam, hogy mi is pontosan a bajom, milyen megoldások vannak, hogyan csinálják stb. Egyre jobban kezdtem a műtét gondolatával eljátszani. Beletelt jó pár napba, míg egy szép napon meghoztam a döntést, megműttetem. Egy Pénteki napon elmentem a városunkban lévő SZTK-ba az urológiára. De bejelentkezés helyett közölték velem, hogy a doki jövőhét Keddig szabadságon van. Na gondoltam magamban, végre rászántam magam, erre tessék:D De nem adtam fel, az elhatározás már megvolt, innen már nincs visszaút. Következő héten, szerdán elmentem ismét az SZTK-ba, bejelentkeztem az urológiára, felmentem az adott emeletre és vártam, hogy behívjanak. Mikor rám került a sor, bementem, elmondtam a dokinak, hogy mi a helyzet, valószínűleg rövid a fékem. Mondta, hogy feküdjek fel az ágyra, de előtt toljam le a gatyám... Mondta, hogy húzzam hátra, majd vissza. Így ernyedten nem látott változást, de alaposan kikérdezett, hogy mereven mi a helyzet. Elmondtam mindent részletesen és mondta, hogy akkor ez rövid fék. Aztán megvizsgálta a heréimet, megnézte ultrahanggal a hugyhójagomat stb. Gondolom ezt minden vizsgálat alkalmával elvégzi(k), hogy meggyőződjenek róla más baj nincs-e. Írt egy beutalót a laborra és mondta, hogy lehetőleg már holnap(csütörtök) menjek el, aztán az eredménnyel majd menjek vissza és megbeszéljük a többit. Másnap reggel(csüt.) elmentem, vittem vizelet mintát, vettek tőlem vért és haza mentem. Az eredményekért Pénteken délután kellett menni, de ekkor már nem rendelt a doki, így hozzá már nem tudtam visszamenni(mondta, hogy ha megvannak az eredmények és rendel még, akkor pénteken is visszamehetek). Így jövőhétre húzódott. Hétfőn reggel mentem tehát az urológiára és vittem a laboros papírkámat. Kivártam a soromat és mikor szólítottak bementem. Odaadtam a papírkát, gyorsan átfutotta és mondta, hogy minden tökéletes.(persze ezt én is tudtam, mivel a referencia értékek is szerepelnek a lapon). Kérdezte, hogy a Péntek megfelelne-e nekem, mert akkor erre a napra egyeztet nekem időpontot a kórházzal. Mondom, nekem megfelel. Oké, akkor menjek ki és üljek le, amint sikerült elintéznie szól. Kimentem és vártam. Kb. 20-30perc múlva szólt, hogy menjek be. Mondta, hogy Pénteken akkor megműtenek az XY kórházban(mikor először voltam nála, már akkor mondta, hogy itt lesz a műtét), elmondott még 1-2 tudnivalót, odaadta a beutalót és mondta, hogy ha a műtét után bármi gond van, akkor nyugodtan jöhetek hozzá. Teltek a napok, kedd, szerda, csütörtök(meglepően nyugodt voltam az este) és a várva várt(várta a franc:D) Péntek. Reggel korán felkeltem és irány a kórház. Anyukámmal mentem, azért mégis jobb az, ha elkísér valaki. Reggel 7óra előtt kellett jelentkezni a kartonozóban. Itt elmondták, hogy az első emeletre kell menni és a doktornő már vár. Felmentem, oda mentem 2 beszélgető orvoshoz és mondtam, hogy Gipsz Jakab vagyok, elvileg vár itt engem a doktornő. Hát az egyik pont ő volt. Bemutatkoztunk egymásnak, kezet fogtunk és szólt az egyik nővérnek, hogy adják oda az aláírandó papírokat. Gyorsan átfutottam, hogy mit is fognak rajtam végezni és aláírtam. Utána a doktornő elkísért a vizsgálóba és ő is megvizsgált. Nadrág le... Megfogta, hátrahúzta és vissza, ő is megnézte a heréimet stb. Közben elmondta, hogy pontosan mit is fog csinálni. Hogy az érzéstelenítő injekciók(5db a makkba) kicsit kellemetlenek lesznek, de utána már semmit nem fogok érezni, hogy elektromos eljárással fog műteni, hogy 2hétig nem szabad a pisilésen kívül másra használni, meg még 1-2 apróságot. Ezután visszakísért a nővérekhez. Az egyik megmutatta, hogy melyik kórteremben van az ágyam és, hogy melyik az. Átöltöztem pizsamába és lefeküdtem. Persze pont 2 idős bácsi volt a két oldalamon. De nem volt gond, legalább egy kicsit beszélgettem is. Egyébként is egész végig ment a beszélgetés a kórteremben, mindenki beszélt mindenkivel:D Közben szép sorban tolták ki az embereket a műtőbe, aztán vissza. Mielőtt rám került a sor, kaptam egy nyugtatót, amit mindenki szokott kapni ilyenkor. Aztán jött a műtősfiú, mondta a nevemet, hogy rajtam a sor. Le kellett vetkőzni és meztelenül felfeküdni a hordágyra. Ezután betakart a zöld lepedővel és a fejemre is kaptam egy jó kis műtős sapit:D Beolt a műtők "előcsarnokába" és ott még várni kellett egy 5percet kb., aztán tovább tolt a műtőbe. Ott felfeküdtem a műtőasztalra. A lábaimat leszíjazták és mindkét kezemet is. De nem olyan durván, tehát nem volt kényelmetlen. A combomra meg rá kapcsoltak valami szerkentyűt, ami állítólag azért van, hogy gátolja a vérzést. Miután ezek megvoltak, elém toltak egy zöld lepedős "állvány szerűséget", hogy természetesen ne lássak semmit. Ezután mondta, hogy akkor elkezdi. Mikor beadta az első injekciót, azt hittem, hogy összeszarom magam... És ebből még következett 4... Nem, hogy kellemetlen volt, hanem egyenesen fájt, mint az atom. De ahogy az utolsót is megkaptam, szinte azonnal elmúlt minden érzés és a továbbiakban nem is éreztem semmit. Tehát az injekció a legkellemetlenebb része az egész procedúrának, de ezen szerencsére hamar túl van az ember. Aztán ahogyan dolgozott a szerszámomon, abból már szinte semmit nem éreztem. Csak annyit, hogy valamilyen géppel valamit csinál. Viszonylag hamar 5 perc alatt meg is voltam. Lekötötték rólam a szíjakat és jött a műtős srác a hordággyal. Visszafeküdtem és visszavittek a kórterembe. Mondták, hogy pihenjek kicsit és majd 2-3óra múlva jön a doktornő a zárójelentéssel és lehet haza menni. Így is történt. Jött a doktornő, még 1x ránézett, elmondott minden teendőt, oda adta a zárójelentés és elköszöntünk egymástól. Mondta, hogy ha nincs semmi panaszom, akkor nem kell visszajönnöm. Hazamentem és megvettem a kenőcsöt, amit felírt(Betadine) és kamillavirágot a kamillateához. Minden nap 1 héten keresztül 10-15percig kamillateába kell lógatni és utána bekenni a kenőccsel. Az első éjszakám után reggel láttam, hogy picit véres a boxerem, de nem vészes. Mindig 12-13óra körül csináltam a kamillába lógatást. Megcsináltam a teát, hagytam kihűlni és utána. Aztán kicsit megtörölgettem és bekentem a kenőccsel. Így ment ez 1 hétig, aztán úgy döntöttem biztos, ami biztos alapon, hogy tovább folytatom a kamillás mutatványt és a kenegetést. Pontosan a műtét után 2 héttel teljesen be is gyógyult, ahogyan a doktornő mondta is. Nekem lézeres úton eltávolították a féket, tehát én már fék nélküli vagyok:D De van szikés módszer is, amikor csak meghosszabbítják a féket. Ennek jóval hosszabb a gyógyulási ideje. És végül, nagyon örülök, hogy rászántam magam a műtétre:) Sokkal jobb így:P Röviden ennyit tudtam leírni, ha van kérdésed, szívesen válaszolok.

Ami kimaradt: a pisilés nem volt kellemetlen, ugyanolyan volt, mint máskor. És kibírni volt még nehéz azt a 2 hetet, amíg nem nyúlhattam hozzá...

Csak biztatni tudlak, hogy vágj bele. Egy kis kellemetlenség megér annyit, hogy utána egy életen keresztül gondtalanul szexelhess:)

18 elmúltam már, így nem kellett szülői beleegyezés. A TB állta az egészet, mivel nem magánklinikára mentem. Rendes SZTK Urológia, a műtét pedig egy rendes állami kórházban történt.

Szívesen, gondoltam miért ne írnám le:) Nekem is sokat segített, hogy előtte elolvastam másnak a "történetét".