Mit tegyek? Hogyan álljak egyedül talpra egyéni terápia hirtelen lezárása után?

Kb. 4 évig jártam pszichoterápiára magánpszichológushoz. Persze, voltak benne megszakítások, szünetek, így nem teljes 4 évről van szó.

A napokban közölte velem a magánpszichológusom, hogy ő azt érzi, már nincs értelme tovább együtt dolgoznunk, mert nincs előrelépés - csak kéthetente vagy havonta találkozáskor elmondom, mi van velem és annyi- és ő már nem tud tovább segíteni.

Ez a bejelentése engem derült égből villámcsapásként ért.

Benne megbíztam, sokat segített az, hogy elmondhattam neki a helyzeteket, amikbe belekerülök és azokat, amelyek nehezek voltak, átbeszéltük. Így tudtam élni a mindennapjaimat.

Most a senki földjén érzem magam, egyedül.

Ezt még az is tetőzi, hogy már nem akarok másik pszichológushoz se menni, mert nagyot csalódtam, úgy érzem, hirtelen magamra hagyott. Nem volt úgymond, átmeneti időszak, leválás, vagy hogy nevezhetném másképp.

Most magamba vagyok zuhanva, félek. Úgy érzem, magamra hagyott szakemberi segítség szempontjából.

Hogy álljak talpra egyedül? Ne tanácsoljátok, hogy keressek másik pszichológust, mert nekem most az nem megy.

Ha lett volna átmeneti időszak, könnyebben viseltem volna. De így hirtelen... soknak érzem. Ugyanakkor már nem bízom benne annyira, hogy ezt elmondjam neki, sőt.

Mit tegyek? Hogyan tovább?

35/N