Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Lehet közöm az autizmushoz?

Lehet közöm az autizmushoz?

Figyelt kérdés

Jelenleg nem igen megoldható, hogy pszichológushoz vagy ilyenekhez menjek ezért fordulok ide. Találtam pár hasonlóságot köztem és az autizmus enyhébb fajtái között.

Felsorolás szerűen információk rólam:

-18 éves lány vagyok.

-Még tanulok

-Kiskoromban kissé lemaradtam a járás megtanulását illetően.

-Óvodában más dolgok érdekeltek mint a többieket és nem tudtam tökéletesen alkalmazkodni és szorongtam.

-Elsősként különösebb nehézséget okozott megtanulni olvasni, emlékszem a szavakat nem sikerült kiolvasnom, anyum sírt is, erősebben rám is szólt, hogy ne szórakozzak és mondjam ki, pedig nem ment csak sok időre rá.

-Ételekben válogatós voltam/ vagyok még mindig, ha rám akartak erőltetni valamit meg se szólaltam.

-Általánosban lemaradottabbnak éreztem magam, figyelni odafigyeltem, de érteni nem értettem amit magyaráztak sokszor.

-Kétszer volt (indokolt!) dühkitörésem.

-Ha több dolgot mondanak nekem akkor vagy 1-et jegyzek meg, vagy egyet se, mert próbálom a másikat is feldolgozni és értelmezni majd belekavarodok.

-Ha valami változás történik a napi rutinomban vagy megszokott dolgaimban akkor feszült/ideges/kétségbeesett leszek.

-Az éles, magas, hirtelen zajokat utálom, kerülöm és ha része vagyok egynek nehéz visszatartani, hogy sikítsak, leüljek valahová és ne kezdjek el sírni.

-Ha már hallás, akkor általában első vagyok aki kisebb hangokat is meghall és bejelenti, hogy idegesítő, míg mások semmit se hallanak.

-A szavak mögé látás kicsivel (de tényleg csak kicsivel) megy nehezebben mint másoknak.

-11 éves koromig éjjeli lámpa mellett tudtam csak aludni és nem azért mert féltem a sötétbe. Nem is tudom miért igazából, de mikor megpróbálták elrejteni, majdnem a ház borult fel tőlem.

-Ha mondanak valamit sokszor nem értem meg, de nem azért mert nem hallok, hanem mert több idő kell míg feldolgozom a kapott információt vagy kérdést.

-Nem barátkozom, köszönöm jól elvagyok egymagam is. -Furának tartanak és nem szólnak hozzám mert általában ha hozzám szólnak egyből mondom, hogy "Mi?" vagy csak ránézek az emberre, majd hirtelen elkapom a tekintetem, mert

-ha mások szemébe nézek teljesen elvesztem a gondolataim, ha beszélni kéne szemtől szembe az vagy dadogással végződik, vagy teljes csenddel.

-Utálom ha valaki mögöttem sétál/megy mert zavar.

-Elég kellemetlen ha valaki hozzám ér, de annyira nem vészes.

-Szűk az érdeklődési köröm, de amik vannak azokba beleásom magam.


Kérdés tehát: Lehet-e közöm az autizmushoz és ha valaki szakértő, tudna pár hasznos tanácsot adni?



2019. dec. 10. 22:13
 1/8 anonim ***** válasza:
100%

Inkább azt mondanám rád, hogy egyszerre erősen introvertált és érzékeny típus vagy. Én ilyen vagyok, és nagyon nehéz ezért a személyiségem, főként kapcsolatteremtésben. Nagyrészt fentebb leírtak rám is igazak, plusz még fényérzény vagyok és túlhallásom is van.

Ha mélyebben érdekel tényleg közöd van az autizmushoz, akkor érdemesebb lenne kivizsgáltatnod.

2019. dec. 11. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
Szia! Én nem vagyok szaki, de amiket leírtál azoknak egy jelentős része rám is igaz, meglepően olvastam a sok hasonlóságot, de én határozottan nem vagyok autista. Több hasonló embert is ismerek, de ők sem azok csak szimplán visszahúzódóak. A tapasztalataimat mondom el csak. Szerintem csak egyszerűen különbözőek vagyunk és amíg egyesek alapból társaságiak, mások inkább magányos típusok, akik egyedül is jól érzik magukat. Mivel ők egyedül is jól érzik magukat ezért sok társasági dologból kimaradnak vagy csak ritkán van bennük része, akkor is sokszor csak kötelezettségből, így ebből fakadóan nyilván a különböző társasági helyzetekben kényelmetlenül érzik magukat, legyen szó társalgásról, érintésről, szembe nézésről vagy bármiről ami egy ilyen szituációban előfordulhat. A többit amit írtál is kielemezhetném, de jó részük is ebből adódik. Nem hinném, hogy ez autizmusnak nevezhető, mivel szerintem egy valódi autista esetén sokkal komolyabbak a tünetek és még csak meg sem fordulna benne ez a kérdés, ami benned igen. Persze lehet a szakik ráhúznának erre is valami hangzatos elnevezést, de szerintem csak szimplán a magányos természetedből fakad a legtöbb probléma. De hangsúlyozom nem vagyok szaki. És azért mondom ezt, mert nekem is sok hasonló dolgom van, és tudom hogy nálam is a legtöbb az alapvetően magányos típusomból adódik. De ez a módosítható! Az elmúlt években sokat fejlődtem, egyszerűen azzal, hogy próbáltam társaságibb lenni, ami nekem baromira nehéz volt és erőltetnem kellett. Egyszerűen nézd át, mi az ami téged zavar, mi az amin szeretnél változtatni. Amin nem akarsz mert neked úgy jó, akkor ne változtass, de ami téged is zavar azon változtass, mert ha akarod, akkor lehet. Csak döntsd el, hogy megváltozol abban a dologban és igyekezz. Valami könnyű lesz, valami nem. De van ami szerintem egyáltalán nem probléma. Például, ha valaki jön közvetlenül mögöttem az utcán az engem is baromira zavar és szerintem mindenki mást is zavarna. Más az persze ha épp egy zsúfolt helyen vagyunk, ahol nincs hely, de ha van hely tartsunk tisztes távolságot a másiktól. Például azt is rohadtul utálom, amikor a buszon, metrón egy rakás hely van, de aki épp fel száll beleáll a képembe. Ez kb ugyanaz a helyzet. Amúgy meg némelyik még hasznos is. Azt írtad szűk az érdeklődési köröd, de azokba beleásod magad. Fordítsd a hasznodra, tanuld ki, és élj meg a hobbidból. Ha az olyan jellegű dolog. Remélem segítettem valamit. :)
2019. dec. 11. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm. De nálam a helyzet az, hogy nem kényelmetlenül érzem magam mások között, hanem egyenesen rosszul és sose érzem hogy szükségem lenne más társaságára vagy egyáltalán közösségben lenni. Jól elszórakozom órákig egymagam mások számára értelmetlen dolgokkal és élvezem is. Senkinek sem szeretek beszélni magamról a dolgaimról, magánéletemről. (Itt se tenném ha nem lehetne elrejteni a nevet meg ilyesmi). Egy sziát is nehéz kimondanom általában.
2019. dec. 11. 15:32
 4/8 anonim ***** válasza:
A leírásod alapján inkább asperger-szindrómád lehet, hasonló mint Sheldonnak az agymenők c. sorozatban.
2019. dec. 11. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
36%
Szerintem kiderült volna már ha autista vagy bármilyen más hasonló zavarod lenne
2019. dec. 12. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

Szia,


34 éves autista nő vagyok, idén diagnosztizáltak, igaz nem otthon hanem külföldön. Amit leírsz, nagyban egybevág azzal, ahogy az enyhébb autizmus (vagy Asperger szindróma, ahogyan régebben szerepelt) megjelenik lányok esetében. Diagnózist valószínűleg csak akkor kapnál, ha ezek a jellemzők valamilyen problémát okoznának számodra a hétköznapi életben, pl. tanulás, munka vagy kapcsolatok terén. Az autizmus egy sok dimenziós dolog, a fokozott érzékenységtől elkezdve széles a skála. Lányokat általában félreértik mert nem úgy jelenik meg náluk, mint fiúk esetében.

Ha úgy érzed, ez esetleg valamiben is hasznodra válhat, ajánlom, hogy olvass a témában, pl. Autizmus Alapítvány honlapja, Oravecz Lizanka könyve illetve videói a Youtube-on, illetve ez a honlap is hasznos lehet: [link]


Orvoshoz én nem is mennék a helyedben ha amúgy jól vagy, az autizmus önmagában nem betegség.

2019. dec. 13. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

Kedves kérdező!

-Ez lehet autizmus

-Itt korában írták,hogy kicsit csak vissza huzodo vagy,de az nem magyaráza azt,hogy miért nem tudtál megtanulni olvasni meg egyébb dolgot ez inkább idegrendszeri problémára utal.

-Én érintet vagyok,de viszont nekem enél sokal sokal több tünetem van és sokal összetetebb nálam a dolog.

-Viszont én nem beszélek olyan roszul mint a sorstársaim,de csoportárápián emlékeztec egy lányra már mint ő is ilyen 10 perc alatt tud elmondani egy szót szóval.

-Kifejezeten nem mondtál semmi autisztikusat amugy,de visza maradot a beszéd késéged meg ilyenek szóval lehet,hogy van benne valami.

Így láttatlanba nehéz megmondani főképp mivel nem írtál egyébb tünetet.

-Ha nehezedre esik miatta a suli akor gondolj bele,hogy mikor felnősz majd munlát kell válalnod és az sokal rosszabb lesz mert segítség nélkül nehéz lesz.

-Ha kiakarod vizgáltatni ted meg.

-Az enyhéb autizmust nagyon nehezen dignosztizálják ezért ne hétköznapi pszichologushoz vagy pszichiaterhez megy ( mert ők nem fognak segiteni) hanem kífejezeten autizmusra szakosodot szakember keres fel.

Keresd fel az Autizmus alapitványt ők ki fognak téged vizsgálni és beutaló sem kell hozá anyi,hogy fízetni kell.

Bocsi ha esetleg hibásan fogalmaztam csak én is nehezen tanultam meg olvasni sőt nekem 6 évesen azt mondta a gyogypedaogus, hogy nem is fogok se olvasni se írni se egy vonalat megrajzolni,de mára sikerült mert elég akaratal mindenen lehet javítani.

Neked sok sikert a tobábbiakban!

És majd írd meg mi lesz az eredmény.

2019. dec. 14. 03:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:
Így 3 évvel később sikerült utána járnom a dolgoknak. Kivizsgáltattam magam és valóban autista vagyok.
2023. febr. 14. 13:23

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!